KLÍMA - Már tervezni kell az óceániai szigetországok áttelepítését

"Nem is tudom, hány sziget válik lakhatatlanná 2100-ra"- mondta Patrick Nunn, a Fidzsi-szigeti Dél-csendes-óceáni Egyetem klímakutatás-professzora.

Nunn az elnöke a Csendes-óceáni Klímaváltozási Kerekasztal elnevezésû konferenciának, amely hétfõn kezdõdött a Marshall-szigetek fõvárosában, Majuróban. Az értekezleten 14 ország és terület egyezteti álláspontját a decemberi koppenhágai értekezlet elõtt.

Nunn kiemelte, hogy az újabb tudományos prognózisok szerint a tengerek vízszintje nagyobb mértékben fog emelkedni, mint az ENSZ klímaügyi tudományos munkacsoportja jósolta 2007-ben. "Mi már több mint 1 méteres vízszintemelkedéssel számolunk az évszázad végére" - jelentette ki a professzor.

Az olyan alacsonyan fekvõ korallzátonyok, amelyeken például a Marshall-szigetek, Kiribati vagy Tuvalu terül el, lakhatatlanná válnak.

Az ENSZ kormányközi klímaszakértõi testületének 2007-es mérsékelt prognózisa szerint a tengerek vízszintje ebben az évszázadban 18-59 centiméterrel emelkedik. Más becslések viszont a több méteres vízszintemelkedést sem zárják ki.

"A legnagyobb probléma megértetni a politikai döntéshozókkal, hogy az óceániai népeknek gyökeresen meg kell változtatniuk életmódjukat". "A kitelepítés a legnehezebb téma, itt népeket kell meggyõzni arról, hogy a szülõhazájuk, amelyben az õseik évszázadok óta élnek, már lakhatatlanná válik".

Vannak olyan szigetállamok, ahol nincsen más megoldás, mint a lakosság kitelepítése - hívta fel a figyelmet a tudós.
A professzor szerint az alacsony fekvésû országok politikai vezetõinek már meg kell kezdeniük a lakosság kitelepítésének tervezését.

"Ha az áttelepítést 2050-ig végre akarják hajtani, akkor a terveknek 2020-ra el kell készülniük" - mondta a professzor.