A jegyét, legyen szíves…

Közös konferenciára utazik vonattal 10 jogász és 10 mérnök. Dacára a mélyen gyökerező, antagonisztikus ellentétnek, beszélgetni kezdenek, és kiderül, hogy mind a tíz jogász megvette a teljesárú menetjegyét, a mérnökök összesen csak egy jegyet vásároltak.

Izgulnak hát a jogászok, tenyerüket dörzsölgetve várják, hogy a mérnökök jól lebukjanak. Amikor jön a kalauz a mérnökök berohannak a WC-be. A kaller odaér és dörömböl: “A jegyét, legyen szíves!”, mire a mérnökök az ajtó alatt kidugják az egy szem jegyet. A kaller bekiált
nekik: “Köszönöm, további jó… utat!”

Égnek a jogászok, elhatározzák, hogy majd visszafelé ők is okosak és trükkösek lesznek. Visszaúton úgy tesznek, mint a mérnökök odafelé, viszont a mérnökök most egy jegyet sem vesznek. Ezt a jogászok végképp nem értették, és már előre várták a mérnökök tuti lebukását.

Jön a kalauz a kocsi végében, ezért elindul a rohanás. Jogászok az egyik WC-be, mérnökök a másikba. Nyomorog mindenki, mikor az egyik mérnök odaoson a jogászok WC-jéhez, majd bekopog: “A jegyét, legyen szíves…”








hirdet�s