A honfoglalók származása: történelem és genetika a debreceni konferencián

A honfoglalók származása: történelem és genetika a debreceni konferencián
© Forrás: unideb.hu
Debrecen – Honnan jöttünk, kik vagyunk, kik voltak az őseink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek? És honnan származik a magyar nyelv, a magyar nép? Ezekre a kérdésekre adnak választ a Debreceni Egyetem nyelvészei és genetikusai egy csütörtöki tanácskozáson.

A magyar nép és nyelv származásával kapcsolatos tévhiteket hivatott eloszlatni az a konferencia, amelyet „A honfoglalók származása genetikai és nyelvészeti adatok alapján” címmel közösen rendez a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke és az Általános Orvostudományi Kar Humángenetikai és Reumatológiai Tanszéke február 15-én, csütörtökön 14 órai kezdettel a DAB Székházban (Debrecen, Thomas Mann u. 49.).

– Amikor a nyelvek rokonságáról beszélünk, az első és legfontosabb feladatunk annak tudatosítása, hogy nép és nyelv nem azonos. Nehéz megmondani a Kárpát-medence sok évszázados olvasztókohójában azt, hogy ki a magyar. A nyelvnek eredete van, a népnek eredetei.

Amikor a tudósok a finnugor elméletről szólnak, akkor ez alatt nyelvünk finnugor eredetét értik, és nem a magyar népét”

– fogalmazott Maticsák Sándor. A Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetője kiemelte: Magyarországon sokan tagadják finnugor származásunkat, és keresik nyelvi és genetikai gyökereinket Mezopotámiában, Japánban, Belső-Ázsiában, vagy az eurázsiai sztyeppe vidékén. Az utóbbi időben olyan nézetek is napvilágot láttak, amelyek szerint a honfoglaló népesség hun eredetű lenne. A közvélekedésben ebben az esetben is összemosódik a nyelv – miközben a hun nyelvről szinte semmit nem tudunk – és a nép származásának kérdése – tette hozzá a professzor.

– A genetika tudománya rohamosan fejlődik, amivel a szakembereknek is nehéz lépést tartani. Sokan nem értik, miért vannak ellentmondások, például a régészeti genetika eddigi eredményei között.

Ez a rendezvény alkalmat teremt arra, hogy elinduljon egy folyamat, és a különböző tudományágak képviselői egymással párbeszédet folytatva a későbbiekben kialakíthassák a véleményüket, e sokak számára érdekes kérdésben.”

Természetesen nem szeretnénk kisajátítani a témát és még számos tudományág képviselőjét be kell vonni a párbeszédbe a későbbiek során, hogy kiderüljön a származásunk titka – mondta az unideb.hu portálnak Nagy Bálint.

A Humángenetikai Tanszék professzora hangsúlyozta: ez az első olyan országos alkalom, amikor a honfoglalók származásával kapcsolatban az érdeklődőknek – nem feltétlenül kizárólag a szakmai közönségnek – a bölcsészekkel együtt mutatják be a két tudományterület legújabb eredményeit.

A február 15-i szimpóziumon Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója a magyarság eredetét régészeti szempontból járja körül. Nagy Bálint, a Debreceni Egyetem Humángenetikai Tanszékének professzora a régészeti genetika vizsgálati módszereit mutatja be.

Honti László finnugor nyelvész, akadémikus a kérdéskört a történeti-összehasonlító nyelvészet felől közelíti meg. Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének docense a honfoglalók genetikai adatairól fog előadást tartani. A bevezető előadást Maticsák Sándor, a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék egyetemi tanára tartja. A szimpózium moderátora Szekanecz Zoltán orvosprofesszor lesz.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés










hirdet�s