A hivatása a hobbija – Arcok a megyéből: Varga László, az Északerdő Zrt erdésze

Varga László, az Északerdő Zrt erdésze
Varga László, az Északerdő Zrt erdésze
Lászi-puszta – Varga László, az Észak­erdő Zrt. erdésze harmadik lett az „Év Erdésze 2015” versenyen.

Amikor megérkeztünk a beszélgetés helyszínére, rögtön az ugrott be a fotós kollégával, hogy pont ilyenre számítottunk. Egy ház az élő természetben, távol még az autók zajától is, erdővel körbevéve. Persze mindez egyáltalán nem véletlen, hiszen Varga Lászlóhoz, az Északerdő Zrt. Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóságának kerületvezető erdészéhez „voltunk hivatalosak”: az ok pedig az volt, hogy a szakember harmadik helyen végzett az „Év Erdésze” versenyen, Kaposváron.

Egyenes út

– A gyermekkoromat Tiszadobon töltöttem, és az igazat megvallva, ott nem túl sok erdő van – emlékezett Varga László. – Nagyapám viszont vadászott és szerette a természetet járni, sokszor elvitt magával, így igazából nem volt számomra kérdés, hogy felnőttként valami ehhez kapcsolódóval szeretnék foglalkozni. A középiskola éppen ezért már Egerben ért, és innentől kezdve eldőlt, hogy erdész leszek. A kétéves gyakorlatomat is ott töltöttem, közben megszereztem a technikus minősítést is, majd 1986 októberében ebben a kerületben volt üresedés, akkor kerültem ide és azóta dolgozom itt.

Azt is megtudtuk, hogy két kerületet, közel 1900 hektár erdőt felügyel. A feladat nagyon sokrétű, hiszen a „klasszikus” erdészeti tevékenységektől –erdőművelés, kitermelés – az értékesítésig, vadásztatásig kiterjed. „Az utóbbi években pedig az adminisztratív dolgok is megnőttek…” – tette hozzá az erdész.

Ezek után áttértünk a versenyre: a kaposvári országos megmérettetésen 24-en vettek részt, 21-en a regionális versenyekről jutottak el a döntőre, hárman pedig Székely­földről érkeztek.

– Szerintem jó dolog, ha az ember a szakmájában megméreti magát, ha arra lehetősége van, márpedig a miénk egy ilyen hivatás – jelentette ki Varga László. – Nekem ez volt az ötödik országos versenyem, és ez a legjobb helyezésem. Nem tudtam volna elérni ezt a helyezést, ha annak idején Liptai Gábor, volt erdészeti igazgatóm nem indít el ezen az úton. Jelenlegi erdészeti igazgatómnak, Megyeri Ákosnak is köszönettel tartozom, hiszen nélküle nem lett volna lehetőségem ezt a helyezést elérni. Bátran ki merem jelenteni, hogy azok közül melyeken részt vettem, ez volt a legnívósabb és a legnehezebb viadal. Két napon át küzdöttünk – természetesen volt elméleti és gyakorlati rész is, összesen 14 versenyszámban mértük össze felkészültségüket.

Az erdész arra a kérdésünkre, hogy vannak-e kedvenc feladatai, illetve olyanok, melyek nem azok, elmondta: „Szeretem a lövészetet, a trófeaminősítést, a gyérítésjelölést, a választékolást – ez utóbbiban én lettem a legjobb. Vannak persze mumusaim is, mint például a Bitterlich-féle fatömeg becslés, gyorsan kellett döntenem, és később már rá is jöttem, hogy hibáztam és hogy hol…”

Az is kiderült, hogy sokat készült Varga László az országos döntőre, melyre egy megyei válogató megnyerésével nyert jogot. S hogy mennyire komolyan vette: „Megmondom őszintén még az államvizsgámon sem izgultam ennyire…”

– Így visszatekintve elégedett vagyok a harmadik hellyel, hiszen az ország legjobbjai között szereztem meg – folytatta Varga László. – Utána a szakmán belül is jöttek a pozitív visszajelzések, sok kolléga gratulált. És persze az sem utolsó szempont, hogy egy ilyen versenyből rengeteget lehet tanulni is, ami egyáltalán nem hátrány.

Arra a felvetésünkre, hogy mit jelent számára az erdészet, ezt válaszolta Varga László: „Teljes nyugalomban, a friss levegőn a természetben azt dolgozhatom, amit szeretek. Azt gondolom, hogy annál szerencsésebb helyzet nincs, mint amikor a hivatásod a hobbid is egyben. Az biztos, hogy ha még egyszer kezdhetném, akkor is erdész lennék”.

– Pásztor Attila –



Sporthírek