A hideg halálos is lehet!

Hidegben sem kell egész nap a lakásban ülni, de fontos a réteges öltözködés!
Hidegben sem kell egész nap a lakásban ülni, de fontos a réteges öltözködés!
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Szervezetünket akkor tudjuk biztonságban, ha az időjáráshoz alkalmazkodva rétegesen öltözködünk.

Vajon milyen lesz az idő, figyeljük az időjárás-jelentést, és úgy gondoljuk, az a legfontosabb, hogy hány fok lesz. Pedig ez csak egy tényező, és sok más dolog is befolyásolja, hogy fázunk vagy sem. A hőindex a páratartalmat és a harmatpontot is figyelembe veszi, a hőérzet pedig tekintettel van a szélsebességre is. A lényeg az, hogy jó közérzetünk több tényező függvénye, és szervezetünket akkor tudjuk biztonságban, ha az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva rétegesen öltözködünk. Az, hogy mikortól veszélyes a hideg idő, esetenként és emberenként jelentősen különböző. Mint a folyadékháztartásnál, itt is a kisgyermekek és az idős vagy beteg emberek hideg elleni védekezése a leglabilisabb.

Halálhoz is vezethet a lehűlés

Szervezetünk érösszehúzódással, izommunkával, didergéssel védekezik a zimankós időben. Még a kellemesnek érzett hőmérsékletnél is fülünk, orrunk, kezünk és lábunk veszélyben lehet, a helyi lehűlés akár fagyási sérülést okozhat. Már 10–14 fokos környezet is halállal végződő lehűléshez vezethet!

Bizonyos gyógyszerek – melyek gátolják a központi idegrendszer, így a hőszabályozó központ működését –, illetve azok a szerek, amelyek a védekező mechanizmusokat blokkolják, fokozzák a kihűlés veszélyét. Az alkohol csökkenti a hidegérzetet és kikapcsolja a szervezet hideg elleni védekező mechanizmusait, így a „lélekmelegítő” pont ellenkező eredményre vezet, ha hideg időben alkoholfogyasztás után a szabadban vagy fűtetlen helyen tartózkodunk.

Lehűlésről akkor beszélünk, ha a végbélben mért, úgynevezett maghőmérséklet 35 °C alá süllyed. A lehűlés során kimerült, életfolyamataiban lelassult betegnél döntő a szervezet mielőbbi visszamelegítése. Ilyenkor könnyen felborul a szervezet anyagcseréje, a só–víz háztartás egyensúlya, ami szívritmuszavarok kialakulásához vezethet, ezért a betegek felmelegítését kórházban kell végezni.

Igen súlyos lehűlés esetén először izgatottság, azután érzéstelenség, levertség, álmosság következik, melynek leküzdésére az ember ritkán képes, és bár teljes tudatában van az elalvással járó veszélynek, feladja, elalszik. Ilyenkor külső segítség nélkül nincs esély a halál elkerülésére.

Nátha, torokgyulladás…

A száraz, hideg levegő belélegzésének következménye a jól ismert nátha, torokgyulladás, de asztmás betegeknél hörgőgörcs alakulhat ki, akut asztmás roham formájában életveszélyes állapotot provokálhat. Szervezetünk elsődleges célja a hőmérséklet, a folyadék-, sav–bázis- és ionegyensúly fenntartása.

A hideg mint irritatív tényező védekezésként érszűkületet okoz, csökkentve az érintett terület hőleadását. Ennek következtében romlik a sejtek oxigénellátása, megbénul a védekezés, vérbőség és gyulladás alakul ki, csökken a fertőző ágensekkel szembeni ellenálló képesség.

Anginás rohamot is okozhat

A szív-érrendszeri betegek is fokozottan veszélyeztetettek, a rossz vérkeringésű területek a hidegre nagyon érzékenyek, és koszorúérbetegeken a mellkast ért hideg hatás anginás rohamot okozhat. Az arcot, mellkast ért hirtelen hideg impulzus keringési reflexeket aktivál, mely a szívfrekvencia lassulását okozza, akár átmeneti szívmegálláshoz vezethet. A megelőzés érdekében a veszélyeztetett betegek kerüljék a szélsőséges időjárási hatásokat. A megfelelő öltözködés mellett fontos a megfelelő táplálkozás, a szervezet melegítésére elhasznált kalória pótlása. A meleg italok fogyasztása kedvező hatású.

A téli időszakban fűtetlen lakásban is találkozhatunk olyanokkal, akiknél fennáll a kihűlés veszélye. Ilyen esetben azonnal meleg helyre kell vinni a veszélyeztetett embert, illetve be kell fűteni, a nyirkos ruházatot szárazra kell cserélni és meleg teával kell segíteni, hogy helyreálljon a szervezet hőegyensúlya. A testhőmérséklet csökkenése életveszélyes állapotot okoz és 28 foknál törvényszerűen kamrafibrilláció lép fel, amely azonnali orvosi ellátás hiányában halálos.

ÉM


Optimális hőmérséklet és páratartalom

Nincs egyértelmű álláspont arról, hogy milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18–19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos.

Csecsemők fürdetése lehetőleg 23–24 °C-os helyiségben történjen. Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik.