A gyorshajtók önként nem fizetnek

A gyorshajtók önként nem fizetnek
A javuló közlekedési és a romló bírságfizetési morál veszélybe sodorhatja az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) költségvetését.

Az ORFK-nak 16 milliárd forintot kell előteremtenie saját bevételekből, de a májusig megbírságoltak alig harmada fizetett eddig. Ebben az évben 175 ezer ügyben több mint 6 milliárd forint közigazgatási bírságot vetettek ki, ebből alig több mint 2,6 milliárdot fizetek be. A céges autók bírságát az APEH, a magánautókét az önkormányzati jegyzők hajtják be – írja a Népszabadság.

Az APEH 75, a jegyzők azonban csak 20-25 százalékos sikerrel dolgoznak. Néhány jegyző elismerte, hogy nem hajlandóak olyanoktól pénzt behajtani, akik havonta náluk kilincselnek segélyért. Ha a gyorshajtók továbbra sem fizetnek, a lap szerint felborulhat év végére az ORFK költségvetése.

Javuló tendencia

Az év eddig eltelt első négy havában a személysérüléses közúti balesetek, a balesetben meghalt személyek és az ittasan okozott balesetek száma egyaránt csökkent.
Áprilisban is folytatódott az a kedvező trend, amely a közúti közlekedésbiztonság alakulását az év eleje óta – tágabb időintervallumban pedig már bő két éve – jellemzi.
A rendőrség havi baleseti statisztikai adatai mindössze előzetesnek tekintendők – tekintettel arra, hogy azok a balesetet követő 24 órai helyzetet tükrözik, ugyanakkor közúti balesettel okozati összefüggésben tragédia napokkal, illetve hetekkel később is bekövetkezhet – ugyanakkor kis hibaszázalék mellett hűen jelzik az adott helyzetet, valamint a folyamatok irányát.

Az áprilisi előzetes adatok gyakorlatilag valamennyi „súlyozott” területen kedvező folyamatról árulkodnak.
2010. első négy havában hazánk területén összesen 4.196 személysérüléses közúti balesetet regisztráltak, 13,66%-kal kevesebbet, mint 2009. azonos időszakában (akkor 4.860 baleset történt).
A halálos, a súlyos és a könnyű sérüléses közúti balesetek száma egyaránt csökkent, mértékük a felsorolásnak megfelelően 18,50%, 18,42%, valamint 11,01%.

Az EU és a nemzeti közlekedésbiztonsági koncepciók gyakorlatilag kivétel nélkül a balesetben meghalt személyek számának visszaszorítását tűzték ki célul. Ennek megfelelően a baleseti statisztikában is kiemelt helyen kezelik a közúti tragédiák alakulását.

Az előzetes adatok alapján 2010. január 01. és április 30. között eltelt időszakban hazánk közútjain 205-en vesztették életüket balesetben, a tavalyi 250 fővel szemben. Az 18%-os csökkenés azt is jelenti, hogy az idén eddig 45 fő életét sikerült megmenteni ahhoz a 2009-es évhez képest, melyet a közlekedésbiztonsági krónikák az elmúlt négy évtized legsikeresebb évének tekintenek.

Az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek számában igen jelentős csökkenés tapasztalható. Az első négy hónapban összesen 428 ittasan okozott balesetet regisztráltak (tavaly ilyenkor 644-et!), s ez 33,54%-os negatívumnak felel meg. Ez természetesen az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli arányára is kihatott: a jelenleg mért 10,20%-os arány mindenképpen évtizedes csúcsnak számít. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy még mindig minden kilencedik személysérüléses baleset mögött az ittas vezetés jelensége áll hazánkban, s a tapasztalatok alapján különösen aggasztó, hogy a kétkerekű járművek vezetői közül egyre többen vesznek részt a forgalomban úgy, hogy előzetesen szeszesitalt fogyasztottak.

A közúti balesetek okai nem változtak. A balesetek 31%-a gyorshajtás, 24%-a az elsőbbség meg nem adása, 14%-a pedig a kanyarodási szabályok megszegése miatt következett be.

A közúti forgalomban legnagyobb arányt betöltő személygépkocsi vezetők okozták a balesetek kétharmadát (67%-át, összesen 2.774 balesetet). A tehergépkocsi vezetők részaránya 10%, az autóbusz vezetőké 1%, a motorkerékpár és a segédmotoros kerékpár vezetőké 3-3%, a kerékpárosoké 8% (!), a gyalogosoké pedig 7% a balesetek okozásában.








hirdet�s