A GKI a korábbi 3-ról 0,5 százalékra mérsékelte 2009. évi növekedési előrejelzését

2009-ben a gazdasági növekedés minimálisra, 0,5 százalék körülire lassul, a szeptember közepén előrejelzett 3 százalékkal szemben – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisából. Megállapításuk szerint az Európai Központi Banktól kapott (EKB) és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) várható források a hazai devizatartalékokkal együtt olyan összegre rúgnak, amely akár hosszabb időn át is lehetővé teszi az államadósság megújítását új piaci hitelfelvétel nélkül is. Így a forint elleni spekulációs támadás értelmetlenné válik és középtávon a piacok megnyugvása valószínű.

A GKI hétfői közleménye szerint az idei növekmény a korábban prognosztizált 2,7 százalékról 2 százalékra lassul. A jövő évre előrejelzett 0,5 százalékos GDP növekedés az idei növekedést hozó ágazatok, az agrárium visszaesésének és a közszolgáltatások lassulásának következménye. Az ipar tovább lassul, ez azonban nagyban függ attól, hogy az európai recesszió végének közeledtét érezve a vállalkozások mikor kezdenek új fejlesztésekbe. Ebből a szempontból a Mercedes beruházása kisugárzó hatása révén kedvező esetben 2009 második felétől némi lendületet adhat az üzleti beruházásoknak.

Az építőiparban kétéves visszaesés után némi élénkülés várható az EU-támogatású infrastrukturális beruházások beindulása révén. Ha azonban a hitelhez jutás feltételei még rosszabbak lesznek, ez a szerény növekedés is eltűnhet. Stagnáló gazdaságban a foglalkoztatottak száma 1-2 százalékkal csökken, a munkanélküliség pedig nő, idén 7,6 százalékos, 2009-ben 8 százalék körüli ráta valószínű. A pénzszűke következtében növekedni fog a körbetartozások mértéke. A következő hónapokban és 2009-ben a kül- és belföldi kereslet várhatóan csak nagyon szerényen vagy egyáltalán nem emelkedik.

A GKI szerint a bruttó keresetek legfeljebb 5 százalékkal növekednek jövőre, ami – az adótáblázat változatlansága esetén – a nettó keresetek 4 százalék körüli emelkedését, s ezzel, 3,9 százalékos inflációt feltételezve a reálkeresetek stagnálását valószínűsíti.

Az infláció a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2 százalékos, 2009-ben 3,9 százalékos áremelkedés várható.

A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt jelenleg nagyon ingadozó, s jellemzően gyengülő. Az idei év végére azonban erősödő, 260 forint körüli, 2008. átlagában 250 forintos euró-árfolyam valószínű.

Az IMF hitelkeret megnyílását és a pénzpiac stabilizálódását követően rendkívüli kamatcsökkentések várhatók. Kedvező esetben 2009 végére a jegybanki alapkamat is jelentősen, 6-7 százalékra csökkenhet. Amennyiben a külső finanszírozás tartósan nehézségekbe ütközik, s a magyar gazdaság iránti bizalom nem nő a szükséges mértékben, 260 forint körüli árfolyam, s csak 7-9 százalékra csökkenő alapkamat valószínű.

Ha az EU tartósabb és mélyebb depresszióba süllyed, azt Magyarország sem kerülheti el, s a kilábalás is csak a nemzetközi viszonyok javulásának függvényében lehetséges – állapítja meg a GKI.