A főváros szerint prekoncepción alapul a számvevők jelentése a 4-es metróról

Az Állami Számvevőszék új elnökének hivatalba lépése után, augusztus végén “hibáktól és pontatlanságoktól hemzsegő, koncepciózusan szerkesztett, vádiratnak beillő jelentéstervezet került ki az ÁSZ kezei közül” – fogalmaz a 4-es metró ÁSZ-vizsgálatáról a fővárosi önkormányzat, amely csütörtökön a honlapján közzétette a teljes jelentést és az arra adott választ.

A városháza szerint kifogásaikat a számvevők nem tudták alátámasztani, olykor csúsztattak, téves adatokat alkalmaztak, emellett az ÁSZ elnöke még a végleges jelentés elkészülte előtt ügyészségi feljelentést tett hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A főváros szerint a vizsgálat tavasszal az ÁSZ-tól megszokott alapossággal kezdődött. Ezután vezetőváltás történt a számvevőszék élén. (Domokos László addigi fideszes képviselő lett a számvevőszék új enöke.) “Augusztus végén hibáktól és pontatlanságoktól hemzsegő, koncepciózusan szerkesztett, vádiratnak beillő jelentéstervezet került ki az ÁSZ-tól” – áll a főváros csütörtöki közleményében. Mint írják, a BKV szakembereivel közösen több fordulóban válaszoltak a tervezetre, s felhívták a figyelmet a nyilvánvaló tévedésekre. “Az ordító hibák és téves ténymegállapítások egy részét az ÁSZ ezt követően visszavonta, ám az elnök – az ellenőrzések történetében példátlan módon – még az eljárás folyamata alatt bejelentette a vizsgálat eredményét, és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett az ügyészségen” – írja a városháza.

Közlemény szerint a számvevők a metróberuházás legfontosabb pontjait bírálják, a városháza szerint megalapozatlanul. A főváros szerint a 4-es metró létjogosultságát vonja kétségbe az ÁSZ, amikor csak az építés negatív társadalmi következményeiről beszél, társadalmi hasznairól nem. A számvevők nem értenek egyet azzal a szerződéses rendszerrel, amelyben nem egy generálkivitelező van, és az egyes kivitelezési szakaszok tervezése-építése párhuzamosan zajlik. A főváros szerint a kivitelezés szétbontása éppen növeli a versenyt és mérsékli az árakat, valamint a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott tervezési-építési párhuzamosság nélkül, az összes szükséges engedély bevárásával együtt még jobban elhúzódna a beruházás.

A városháza vitatja azt a megállapítást, hogy a megbízó-kivitelező miatt történt nagy késedelem az építés során. Szerintük ugyanis nem lehetett előre számolni például azzal, hogy a fúrópajzs-indító akna fölötti ingatlan tulajdonosa a szakértő által megállapított kártalanítási összeg 17-szeresét fogja követelni, tehát hogy alá nem támasztott igény akadályozza az ingatlan igénybevételét.

A megugró költségekről szóló hírek – és az ÁSZ-jelentésben is olvasható megállapítások – kapcsán a városháza arról ír: a számvevőszék “a beruházási költségek folyamatos emelkedését több helyen össze nem hasonlítható értékek tendenciózus egymás mellé állításával tálalja”. Például az 1996-os megvalósíthatósági tanulmányban tervezett összköltség, valamint 2004 és 2010 között időben számolt folyóáras értékek összevetésével, elhagyva az időközbeni inflációt és a megváltozott műszaki tartalmat. A városháza kimutatása szerint az infláció és a műszaki tartalom változásából fakadó drágulás nélkül a szerződésben rögzítetthez képest 10 százalék alatti a költségnövekedés, ami ilyen bonyolult projekt esetén kifejezetten alacsony – áll a közleményben.

A főváros több esetben emelt kifogást olyan megállapítások ellen, amelyeket a jelentés tervezetében semmivel sem támasztottak alá a számvevők, s amelyekből aztán sorra vont vissza állításokat az ÁSZ a kapott észrevételek alapján, ám néhányszor mégis megmaradt az ezekre való utalás a jelentésben. A főváros szerint az ÁSZ-jelentés formálódását az jellemzi, hogy “a prekoncepció maradt, a szöveg változott”.
– Független Hírügynökség –

 








hirdet�s