A forráshiány egykönnyen egérutakra tereli a gyógyítókat

Akt.:
Műtőben (illusztráció)
Műtőben (illusztráció)
Miskolc – Egyre nagyobb számban kényszerülnek külsős orvosokat igénybe venni a betegellátás biztosításához a kórházak.

A közreműködői szerződések száma országosan már 2013-ban is meghaladta a 7200-at, 2014-re azonban már 8800-nál is több ilyen élt. A közreműködők számának növekedésével viszont csökkent az egy vállalkozóra jutó átlagos éves díj.

A közreműködői szerződések egyik része valamilyen szolgáltatásra szól, a másik részét pedig orvosokkal kötik, akik vállalkozóként a közalkalmazotti fizetésnél magasabb bevételre tudnak szert tenni.

Mindkét eset hátterében az egészségügyi forráshiány áll. A kórházak és a szakrendelők e foglalkoztatási forma nélkül nem tudnák kiállítani az ügyeleteket úgy, hogy az orvosok munkavégzésére vonatkozó uniós foglalkoztatási időkorlátot is betartsák – írta a Magyar Idők.

És errefelé?

Mi a helyzet a két miskolci székhelyű kórházban? – Külsősök alatt azt értem, hogy nem közalkalmazott jogviszonyban dolgozók, hanem vállalkozóként vagy közreműködőként. 2014-ben 88 vállalkozó orvos és 2 vállalkozó szakdolgozó dolgozott az intézményünkben. 2015-ben 99-re nőtt az összesített létszám.

A növekedést az okozta, hogy 5 orvos kérésére, akik korábban közalkalmazottal voltak, az intézmény hozzájárult, hogy a továbbiakban egyéb jogviszonyban dolgozzanak. További 4 kolléga új munkavállalóként jött az intézményhez – tájékoztatott dr. Tiba Sándor, a Miskolci Semmelweis Kórház főigazgató főorvosa.

– Az orvosok között csak néhány olyan van, aki kizárólag ügyeleti tevékenységet végez vállalkozóként. A többiek zömében szakrendelőben tevékenykednek (az említett 5 orvos is kórháziról szakrendelői tevékenységre váltott), de vannak akik osztályos munkát és ügyeletet is ellátnak.

Tíz olyan szakdolgozóról van tudomásom, akik részmunkaidős közalkalmazottként dolgoznak a MISEK-ben és akiknek fő állásuk a B.-A.-Z. Megyei Kórházban van – tette hozzá.

A Magyar Kórházszövetség elnökének felvetésére röviden úgy reagált a MISEK főigazgatója: valóban nehéz helyzetbe kerülnének, ha csak közalkalmazotti jogviszony lenne az egyetlen alkalmazási lehetőség.

Harmadannyi segítség

– Az elmúlt évek során a közreműködői szerződések száma lényegesen nem változott, általában 150–160 közreműködői szerződés keretében foglalkoztatott szakember lát el feladatot a kórházban. Tekintettel arra, hogy az esetek többségében a közreműködés időtartama nem heti 40 óra, így tevékenységük 50–60 fő teljes munkaidős munkatárs foglalkoztatásának felel meg. Kezdetben a hiányszakmákban – aneszteziológia, radiológia, patológia – volt jellemző közreműködők igénybevétele.

Az elmúlt öt évben jól érzékelhető, hogy valamennyi szakterületen megjelent ez a foglalkoztatási forma, mivel a feladat ellátása közalkalmazottak által nem biztosítható.

Jelenleg elsősorban a nappali ellátások során szükséges igénybevételük, míg korábban inkább az ügyeleti feladatok teljes körű ellátásához voltak nélkülözhetetlenek – mondta el dr. Marczinkó Andrea, a B.-A.-Z. Megyei Kórház humánigazgatója.

– Szalóczi Katalin –


Mindkét kórházra igaz

Anyagi lehetőségek hiányában a közreműködői díj érdemben nem változott az utóbbi években. A közalkalmazottak körében központi forrásból megvalósított béremelés a közreműködőket nem érintette, így ez a foglalkoztatotti kör az eddigi bérkorrekciós intézkedésekből kimaradt.

Kényszerpálya helyett

Egérútnak nevezi az orvosok külsős foglalkoztatását a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádióban. Velkey György szerint ez a tendencia a külföldi munkavállaláshoz hasonlóan kényszerpálya. „Olyan állapotokat kellene létrehozni, amelyben olyanok a bérek, amelyek elegendőek a kórházakba kerülő emberek közellátására, és arra állnának rá a munkatársak, hogy normál munkaidőben megfelelő életpályát tudjanak kialakítani… Az lenne a cél, hogy a kórházakban kipihent, kizárólag arra a feladatra koncentráló, megfizetett, megbecsült munkatársak tudjanak dolgozni” – hangsúlyozta Velkey György.








hirdetés