A földradartól a Big data-ig Miskolcon

Dr. Turai Endre és Dr. Dobos Endre
Dr. Turai Endre és Dr. Dobos Endre
Miskolc – A geográfia egyetemi szintű jelentését nem nagyon ismerik.

A geoinformatika és a geográfia főbb kérdéseiről beszélgettünk dr. Turai Endrével, a Geofizikai és Térinformatikai Intézet és dr. Dobos Endrével, a Földrajz-Geoinformatika Intézet tanárával a Miskolci Egyetemen.

– A geoinformatika nem más, mint az információ technológia (IT) eszközeinek alkalmazása a földtudományok területén – avat be dr. Turai Endre. – A geoinformatika feladata a Föld és a légkör szerkezetének leírása a Föld középpontjától a légkör legkülső szférájáig. A vizsgált közeg tér-időbeli változásának leírása, az ok-okozati összefüggések feltárásával. A feltárás, adatszerzés történhet direkt módon: anyagmintavétel és a minták elemzése; felszíni mintavétel, (mély)fúrásos mintavétel és közvetett módon méréssel történő adatgyűjtéssel mint a távérzékelés, a geokémia, geofizika – ismertette. – A Föld felszínének vizsgálatánál (geográfia, felszíni geológiai térképezés, felszíniszennyezés-vizsgálat, hidrológiai elemzés) a közvetlen módszerek használhatók. A légkörvizsgálatok esetében – repülő eszközök segítségével – szintén közvetlenül elérhetjük a vizsgált térrészt.

Csak közvetetten

– A Föld belső szerkezetének a vizsgálatához azonban, a 12 kilométer alatti mélységtartományban csak a közvetett adatszerzési módszerek maradnak. A nagy mélységtartományban is alkalmazható közvetett módszerek a geokémiai és a geofizikai módszerek. A geokémiai módszerek akkor alkalmazhatók, ha a mélyebb szerkezetekből légnemű halmazállapotú anyagok (gázok) feljutnak a felszínre, ezek ugyanis információt hordoznak a mélybeli szerkezetek összetételéről. A geofizika a Föld belsejét átjáró fizikai tereket méri a föld felszínén, a légkörben és a mélyfúrásokban elhelyezett érzékelők segítségével. A főbb geofizikai módszerek a gravitációs, mágneses, geoelektromos és elektromágneses, szeizmikus, radiológiai, geotermikus, lyukgeofizikai módszerek, a földradar és a szeizmológia, valamint a magnetotellurika – foglalja össze dr. Turai Endre.

Érdekességként megemlíti, hogy az alkalmazott geofizikát a világ tudományos közélete magyar eredetű tudománynak fogadja el Eötvös Loránd munkássága nyomán, aki az első alkalmazott geo­fizikai műszert, a földi gravitációs tér finom változásainak a mérését lehetővé tevő eszközt – az Eötvös-féle torziós ingát – megalkotta.

Kevéssé ismerik

– A geoinformatika, a geográfia a hagyományos földrajzi tudás mellett magába foglalja a földfelszíni és földalatti geoinformatikai és térinformatikai módszereket, a szökőár-előrejelzéstől a társadalmi gazdasági folyamatok térképezésén keresztül a mezőgazdasági talajhasználatig. A földrajz vagy geográfia egyetemi szintű jelentését nem nagyon ismerik – hívja fel a figyelmet dr. Dobos Endre. – Ez már távolról sem az, amit a középiskolában tanulnak a diákok. Természetesen itt is szükséges a földrajzi alaptudás, de a ME geográfus képzésénél kiemelt fontosságú a tudás újraértelmezése, modellekbe illesztése és új információk származtatása a természeti, gazdasági, politikai döntések támogatásához. A világ az elmúlt 20–30 évben nagyot lépett előre a környezeti adatgyűjtés terén – hangsúlyozza. – Óriási mennyiségű műholdról, levegőből és a felszínről gyűjtött környezeti és társadalmi adat áll a rendelkezésünkre. Ezen adatok felfoghatatlan mennyiségű információt szolgáltatnak az értő felhasználó számára.

Adatbázisok

– Térképek, adatbázisok százai, ezrei készülnek szinte naponta ezek alapján. Vannak naprakész adatok, amelyek naponta, sőt óránként megújulnak, ilyenek a meteorotológiai adatok vagy a közlekedési adatok, de vannak olyanok is, amik egyedileg készülnek adott kérdések megválaszolására, mint például a bevetett területek vagy erdők országos aránya, nap­energia besugárzási térképek vagy éppen a bűnözési térképek, gazdasági, demográfiai helyzetet bemutató térképek. Az egyedi rétegek aztán összetett adatbázisokká állnak össze, amikből térbeli modellek százai készíthetők olyan kérdések megválaszolására, amikre jelenleg nem állnak rendelkezésre direkt adatok. Persze ezek az adatok sem a semmiből jönnek. Ezeket is létre kell hozni, amihez gyakran terepre kell menni, mintát venni, a mintákat feldolgozni és a helyzetét pontosan meghatározni, hogy utána térképre tudjuk vinni. Számos passzív és aktív adatgyűjtés is létezik, amik óriási, kihasználatlan adatforrásokat jelentenek. A „Big data”-kezelés és hasznosítás itt is kitüntetett feladat és lehetőség – zárja szavait dr. Dobos Endre.

– ÉM-PGY –








hirdet�s