A "fészekrakók": vissza a fészekbe

Miskolc – Közeleg a tél: az Avason a „fészekrakós” családok költöznek vissza, illetve van, ahol csak költöznének.

Rögtönzött lakógyűlés alakult ki a Középszeren, az egyik tízemeletes ház előtt, amikor a lakók meghallották, miről folyik a szó. Egyikük jelezte lapunknak, az Észak-Magyarországnak: félnek, mert a „fészekrakós” családok, amelyek májusban elhagyták otthonukat, most költöznének vissza. A három családból kettőnek sikerült is, ők csaknem harminc régi-új lakót jelentenek, egy családot azonban nem engedtek vissza az ott élők. A felbőszült asszony, gyermekével a karján, azonban megígérte, ő akkor is visszaköltözik – meséli a nő, aki lapunk segítségét is kérte, hogy az épületen belüli áldatlan állapotok rendeződjenek. Nevét nem adta, mondván, félnek. Nem mintha ennek okát bizonygatni kellene, de azért elmesélt egy történetet: „Ezekre a családokra többször ki kellett hívni a rendőrséget, úgy viselkedtek. Ne tudja meg, azután mit kaptunk, végigüvöltötték a lépcsőházat azzal, hogy elvágják a torkunkat és elhordtak minket mindennek…” Ezek után szólni sem mertek nekik a többiek, inkább lehajtották a fejüket, ha a lépcsőházban szembetalálkoztak – meséli.

Egymilliós adósság

Ennek a panelháznak a kálváriája két és fél éve kezdődött, négy lakásba költöztek be az úgynevezett fészekrakók (akik a fészekrakó nevű program állami támogatását kihasználták – mivel tömegesen kerültek akkor így az avasi lakótelepre, az ügyben a korábbi miskolci polgármester, Káli Sándor kezdeményezésére rendőrségi vizsgálat is zajlik). Addig normális körülmények között éltek a lapunknak panaszkodók is, gondozott volt a lépcsőház és a csótányokról, egyéb bogarakról is csak hírből hallottak – ezt már a többiek mesélik, sorolva a panaszaikat.

A négy lakást persze eladta valaki…– vetem közbe. Igen – válaszol az egyik lakó -, volt olyan, ahol meghaltak a szülők, a gyerekek pedig eladták a lakást ingatlanosnak, többnyire így kerültek a „fészekrakósok” kezére. Amint beköltöztek – családonként több mint tízen – rögtön jöttek a gondok – veszi át a szót egy másik lakó. Kukáztak, és amit ott találtak azt felhordták a lakásba. Az egész épület elcsótányosodott, nem beszélve a szagokról – teszi hozzá. De ennél is borzasztóbb, hogy semmit nem fizettek, van olyan lakás, ahol egymillió forintos adósság halmozódott fel, csak a fűtésből.

Szántó Rita


A gyerekek ennivalóért sírnak…

Hogy jobban megértsem, miről is beszélnek, felvisznek a kilencedik emeletre, ahhoz a lakáshoz, ahová nem engedték vissza az egyik családot. Az ajtón papír hirdeti: állagmegóvás miatt lezárva. Bemenni nem tudunk, rács és több biztonsági pánt zárja az ajtót. A szagokat nem. Annyiban szerencsénk van, hogy az ajtó zárját valaki kiszakította, így azon keresztül belátunk. A padlón mindenhol csótány, a falakon a petéjük. A folyosó végén egy tepsi, benne süteménymaradék (a lakók májusban költöztek ki!), belátni a szobába, szőnyegpadló sehol, felszedték. Sokáig nem kukucskálok az ajtón, a szagot nehezen viselem. A rács és az ajtó közt azonban egy kibontott számlára bukkanunk: idén márciusban kelt, 20.400 forint havi vízdíjat kérnek ezen a fogyasztótól, de az addigi tartozása is rajta van, az 243 ezer forint. Visszatesszük. Kísérőnk szerint fölösleges, úgy sem fizeti be senki…

Kisérőnk lefelé menet szívesen megmutatná a lentebb lakó családot is, de előtte megkérdezi, mennyire vagyok bátor. Felesége rögtön hozzáteszi: ők ugyanis elég veszélyesek. Majd lebeszél arról, hogy meglátogassuk a lenti szomszédokat.

A liftben továbbhallgatom a panaszt: minden hatósághoz, hivatalos fórumhoz fordultak már, de nem jártak eredménnyel. Az ÁNTSZ-t is kihívták, a gyermekvédelmet is, a védőnő azt mondta, ő nem talált semmi kivetni valót – tudjuk meg. Miközben ezeknek a családoknak a gyerekei éheznek, a szomszédok hallják, ahogy ennivalóért sírnak – meséli értetlenül.

Hogyan tudták megakadályozni, hogy egyikük ne költözzön vissza?

– Kihívtuk a rendőrséget, ők azt mondták a nőnek, addig nem jöhet vissza, míg a jegyzőtől nem kap igazolást, hogy jogosult az ott lakásra. Örültünk, amikor tavasszal azt mondták, elmennek – mondják. Az egyikük így mondta: megyek a családi házamba – pontosít az egyik lakó. Mikor visszajöttek – folytatja –, a férjem vett egy Borsodi Aprót, elém tette, az eladó lakásoknál kinyitva, azt mondta, költözünk…


Segítséget kértek

A lakók elkeseredésükben az újonnan megválasztott önkormányzati képviselőik segítségét kérték: Földesi Norbertét és Varga Gergőét. Mint mondják: lakógyűlésre hívták őket, találjanak közösen megoldást.

– Létezik megoldás? – ezt már a képviselőktől kérdezzük. Varga Gergőtől újdonságot hallunk, hogy ez megvalósítható-e, azt egyelőre jogászok vizsgálják – mondja a képviselő. Arra gondoltak ugyanis, hogy a bankok kártérítést fizethetnének a lakóknak, amennyiben a fészekrakós hitelek elbírálásakor nem jártak el figyelmesen – magyarázza.

Földesi Norbert – akinek egyébként a körzetében vagyunk – az aláírásgyűjtésről beszél, amit még a kampány alatt kezdtek, s amelynek célja, a kormány törölje el a kilakoltatási moratóriumot. Aminek persze van egy kitétele: arra nem vonatkozik, aki bűncselekmény útján jutott az ingatlanjához – mondjuk. Igen, de csak büntetőügyben hozott jogerős határozat alapján lehet a csaló, nem fizetőket kilakoltatni – teszi hozzá. Így az évekig elhúzódó bírósági perek alatt kilakoltathatatlanok a csalók, miközben tovább halmozzák a saját és a ház tartozásait – hangsúlyozza. Elmondja: a jövő héten lakossági fórumot szerveznek, ahova meghívják dr. Kriza Ákos polgármestert, dr. Nagy Kálmánt (Fidesz-KDNP), a terület országgyűlési képviselőjét, valamint Pásztor Albert rendőrkapitányt is. Szerinte közösen kell fellépni az eladósodott társasházak érdekében, hiszen ha a tisztességesen fizetők azt látják, hogy nincs megoldás, ők is a nem fizetésre voksolnak majd – vélekedik.


Két hónap után végrehajtás

Megkerestük dr. Nagy Kálmánt is, a terület országgyűlési képviselőjét, aki ebben a témában pont szerdán szólalt fel napirend előtt a Parlamentben. Ő ugyanis két problémát lát, az egyik, hogy a társasházak, a kialakult helyzet miatt, eladósodnak, illetve, hogy azoktól, akik jogtalanul jutottak ezekhez a lakásokhoz, meg kell szabadulni. Mindkettőre próbál megoldást találni: az elsőre – szerinte – az jelenthetne megoldást, ha a társasházakról szóló törvényt átalakítanák úgy, hogy két hónap közösköltség nem fizetés esetén a közösképviselő, közgyűlési határozat, felszólítás nélkül ügyészségi végrehajtást kérhet a nem fizető lakóra – magyarázza.

Valamint – folytatja – a második problémára a lakások, önkormányzat általi visszavásárlása jelenthetne megoldást. Ez egyelőre csak tervezet, erről az önkormányzattal is egyeztetnem kell – válaszolja arra a kérdésünkre, hogy van-e erre pénze a városnak. Hozzáteszi: ezeknek a lakásoknak az ára azonban jelentősen megnövekedne, ha sikerülne kivásárolni belőlük a „fészekrakós” családokat. Mondja ezt arra utalva, hogy akár jó befektetés is lehet ez a városnak.

Dr. Nagy Kálmán azonban azt külön hangsúlyozza, hogy ez nem új probléma, eddig – szerinte – semmilyen megoldás nem született ebben az ügyben. Ő minden lehetséges módon megpróbál ezen segíteni, és addig csinálja, míg eredmény nem születik – fogalmaz.


Kétszáznál is több “fészekrakós” gyanúsított Miskolcon

eszak | 2010.10.20 19:34
Miskolc – Bár a városban „fészekrakós” ügyként emlegetik, valójában több, hasonló tartalmú büntetőügy is folyamatban van a különböző hatóságok előtt.

Címkék: , ,