“A férfiak azt szerették, ha látták, hogy élvezzük”

Akt.:
Prostituált Hollandiában
Prostituált Hollandiában - © illusztráció
Borsod-Abaúj-Zemplén – Angéla prostituáltként dolgozott Hollandiában. Csak egy kis házat szeretett volna.

Angéla karjaiban tartja két hónapos kislányát, Biankát. Nem ő az egyetlen gyermeke. Van egy 6 éves fia az anyjánál és egy 4 éves kisfia nevelőszülőknél. A pici egy darabig elvan, de aztán nyűgösködni kezd. Anyja nem gondolkodik sokat, mi baja lehet, a mellére teszi. Angéla mindössze 23 éves, de már az élet legkeményebb próbáján is túl van. Most 25 éves élettársát, Bianka apját várja haza, aki kemoterápiás kezelést kap a kórházban. Veserákja van. Angéla arról mesél, mi vitte rá, hogy a poklok poklát is megjárja: Hollandiában volt prostituált. Álljon itt szó szerint, amit mondott!

Feri mondta

– Az életem örökös költözésből állt. Hol itt laktam, hol ott. Egy borsodi kis faluban ismerkedtem meg a mostani élettársammal. Ő mondta, hogy költözzünk Csongrád megyébe, ott lakik a bátyja, Feri és annak az anyja. El is mentünk, vittem a két gyerekemet is, ők az előző élettársamtól vannak, aki meghalt. Csongrád megyében jobb volt a munkalehetőség, akadtak alkalmi munkák, a gyárban is lehetett dolgozni. Az élettársam dolgozott, én otthon voltam a gyerekekkel.

Feri és az anyja mondták, hogy menjek ki Hollandiába, mert ott össze lehet gyűjteni annyi pénzt, hogy vegyünk magunknak egy külön házat.

Az egyik rokonuk már volt kint, ő mesélte el, hogy mire számítsak.

Dzseni fizette

Az élettársam féltett, de ő is azt mondta, próbáljam meg, mert mind a ketten azt akartuk, hogy külön házunk legyen. Feri tudta, hogy kit kell felhívni. Felhívta a csajt, mondta neki, hogy van itt egy lány, aki ki szeretne menni Hollandiába. Azt mondta a csaj, hogy jó, akkor melyik napon menjünk fel Pestre, jön értem egy busz, az kivisz. Az útiköltséget a főnökasszony, Dzseni fizette ki, de aztán azt le kellett dolgozni. Háromnaponta fizetett.

„Hozzá lehet szokni”

Mindenki felesben dolgozott, de a főnökasszony még az adót is levonta a pénzünkből. Nem sok mindent kaptunk.

Először három hétig voltam kint, másodjára egy hétig. Egy hét alatt 300 eurót kerestem.

Ha másodjára sikerül kint maradni egy hónapig, ahogy terveztem, meglett volna egy kis házra való. De a gyerekek Feriéknél voltak, és a gyámhatóság kezdett érdeklődni, hogy mit keresnek ott, hol van az anyjuk, miért nincsenek bejelentve. Haza kellett jönnöm. Amúgy hozzá lehet szokni ahhoz a munkához is. Először nagyon szokatlan és rossz volt, de egy pár nap múlva már tudtam, hogy kell, mint kell csinálni. Sok magyar és sok cigány lány van kint, egykettőre összehaverkodtam velük. Egy nap 5–8 kuncsaftunk volt, mikor mennyi. Egy házban dolgoztunk, fent voltak a szobák. Nem bántott minket senki. A rendőrök rendszeresen jártak hozzánk, kérdezték, nem bántott-e valaki. Nőgyógyászhoz is jártunk, hogy nem vagyunk-e terhesek, nem kaptunk-e el valamilyen betegséget.

A kuncsaftok kívántak sok mindent, de volt, amit nem engedtünk. Amikor például s..gbe akarták, mondtuk, hogy hé, azt nem szabad.

Az egyik barátnőm meg azt mesélte, hogy neki kellett vibrátorral a férfit hátulról megizélni. De más durva dolog nem volt. A kuncsaftok azt szeretik, ha látják a lányon, hogy élvezi. De sokszor csak úgy csináltunk, mintha élveznénk. Mert a férfiak hiába látják, hogy most nincs kedvünk, akkor is felvisznek szobára. Mondjuk van olyan lány, aki szereti ezt a munkát. Az egyik barátnőm már 4 éve csinálja, csak néha jön haza egy-egy hétre. A főnökasszony, Dzseni is úgy kezdte, mint mi, aztán összegyűjtött annyi pénzt, hogy ő lett a főnök.

Lelkileg? Lelkileg feldolgoztam én ezt egykettőre. De szeptemberben kiderült, hogy az élettársam rákos. 8–10 centis daganata van.

Angéla itt abbahagyja a történetét. A múltja a háta mögött, a szebb jövőről csak álmodik:

Majd valahogy megsegít bennünket a jó Isten, aztán csak jobb lesz már.

Nyílik az ajtó, megérkezik az élettársa a kórházból. A vékony, sápadt fiatalember boldogan kapja kezébe pici lányát.

– Hegyi Erika –


Angéla élete

  • Egy dél-borsodi városban született, négy testvére van.
  • Az édesanyja nem gondozta őket, ezért az apjukhoz kerültek, aki Nógrád megyébe költözött. Angéla 7 éves volt ekkor.
  • 15 évesen otthagyta a középiskolát, mert nem jött ki a mostohaanyjával.
  • Visszaköltözött az anyjához, aki egy észak-borsodi kis faluban lakott.
  • Itt megismerkedett első élettársával, aki sokkal idősebb volt nála, és négy gyereke volt. Angéla 5 évig élt vele, két közös gyerekük született. A férfi nemsokára meghalt. Leukémiás volt.
  • Angéla visszaköltözött az apjához, akinek akkor már másik élettársa volt, egy ötgyerekes asszony.
  • Angéla nemsokára a volt élettársának anyjához költözött egy kis, borsodi faluba. Itt ismerkedett meg mostani élettársával.

Erőteljes politikai fellépést sürgetnek

Sokkal erőteljesebb politikai fellépést sürgetnek a magyar lánykereskedelem ügyében az „IRIS Project 2012” svájci és magyar szakemberei is, akik Magyarországon és Svájcban végeztek kutatást magyar prostituáltak között. A Zürich türelmi zónáit is elárasztó magyar lányokról nagyon hasonló kép bontakozott ki, mint Hollandiában, ami alátámasztja, hogy zömében ugyanazok a nők cserélődnek városok és országok között. A zürichi rendőrség szerint a magyar prostituáltak átlagéletkora egyre csökken, a 18 év alattiak hamis személyit használnak a 3 hónapos engedély kiváltásához, azután továbbviszik őket más országokba. A futtatás gyakran családi alapon működő vállalkozás.

A lányok átlagéletkora 23 év, főként Borsodból és Szabolcsból származnak, szinte nyugtatókon és drogokon élnek.