A férfi, aki beleírhatta Miskolcot a Csárdáskirálynőbe, és testvére, a filmes

Akt.:
Fedor Vilmos az épület előtt, ahol egykor a Jenbach család háza állhatott
Fedor Vilmos az épület előtt, ahol egykor a Jenbach család háza állhatott
Miskolc – A Miskolcról elszármazott Jenbach Bélának és Jenbach Idának szeretne emléket állítani.

Angol és német nyelvterületen a mai napig úgy játsszák a Csárdáskirálynőt, hogy elhangzik benne Miskolc neve. Nem véletlenül: Kálmán Imre leghíresebb operettjének szövegkönyvét Leo Stein mellett Jenbach Béla írta – ő pedig Miskolcon született, és 18 éves koráig itt is élt.

Emléket állít?

Erre az összefüggésre Fedor Vilmos hívja fel a figyelmet: a volt alpolgármester, aki hivatali ideje előtt, alatt és azóta is sokat foglalkozik vele, hogy Miskolc híres szülöttei milyen pályát futottak be, azt mondja, a bécsi színészetet végül a librettóírásért odahagyó Jenbach Béla talán szülővárosának akart ilyen módon emléket állítani (ez külföldön sikerült neki, a magyar szövegkönyvek nem említik Miskolcot). Ez persze feltételezés, további kutatás tárgya lehetne.

És ebből a szempontból nem Jenbach Béla az egyetlen érdekes, itthon is bemutatást érdemlő személyisége a saját családjának: testvére, a szintén Miskolcon született Jenbach Ida a német és osztrák filmművészet fontos alakja lett korának egyik első női alkotójaként.

Egyebek között ő jegyzi Hugo Bettauer Egy város zsidók nélkül – magyar fordításban: Nagyváros zsidók nélkül – című regényéből készült némafilm szövegkönyvét. A könyv szerzője nem élhette meg, hogy jövendölését valóra válni láthassa, náci indíttatású gyilkosság áldozata lett. Jenbach Ida pedig koncentrációs táborban lelte a halálát, Minszk közelében, valamikor 1941 és 1943 között. Munkássága itthon kevéssé ismert, miközben életműve egyesült államokbeli egyetemeken tananyag, például az Operabál című filmnek köszönhetően.

A Rákóczi-pincével szemben

Fedor Vilmos lapunknak azt mondta: az ő érdeklődését mindenesetre felkeltették ezek a tények, és dr. Gyulai Éva történész-muzeológus, egyetemi docens segítségét kérte: mit lehetne még megtudni erről a családról.

Dr. Gyulai Éva érdekes részletekről tájékoztatott: megtalálta a születési anyakönyvet. Méghozzá a brooklyni rabbi­képző levéltárának nyilvános oldalán. Az anyakönyv eredetileg Miskolcon volt, innen a 70-es, 80-as években tűnhetett el, ismeretlen körülmények között. Az adatok szerint a család eredeti neve Jakobovits volt, gyermekeiknek magyar keresztneveket adtak. A népszámlálás is említi őket, az otthonuk a mai Rákóczi-pincével szemközti modern épület helyén állhatott. Egy Hoffmann nevezetű emberrel laktak együtt, feltehető, a feleség rokona lehetett.

Dr. Gyulai Éva megjegyzi: sokkal többet lehetne megtudni, ha valaki vállalkozna a kutatásra. Pusztán a Jen­bach család kevés ilyet indítani, de ha valaki a helyi zsidó családok történetét vagy a XIX. század második felének helyi történéseit választaná vizsgálódásai tárgyául, annak számára jó kutatási téma lehetne ennek a családnak a története is.

Vetítés

Fedor Vilmos hozzáteszi: 2015-ben volt százéves a Csárdáskirálynő, a magyar bemutatót idén száz éve tartották – ez jó alkalom lenne arra, hogy az elszármazottakról Miskolc is megemlékezzen. „Ahogyan az ugyancsak itt született Pressburger Imrét, az Oscar-díjas forgatókönyv­írót, filmrendezőt beemeltük a város történetébe, érdemes lenne ennek a két embernek az életútjával is foglalkoznunk” – mondja, hozzátéve: megkeresik a városházát, a múzeumot, számítanak a Miskolci Egyetem bölcsészkarának együttműködésére is. A cél, hogy a helyi történetírás révén is „visszakaphassa” Miskolc ezt a két embert. Legyen a Jenbach testvérekkel, nemzetközi részvétel mellett foglalkozó tanácskozás, talán a nemzetközi filmfesztiválhoz kapcsolódva, ahol levetíthetnék az Egy város zsidók nélkül című filmet is.

Bujdos Attila








hirdetés