A farsang, a vigasság és a bolondozás ideje

By Vincze Péter
Illusztráció, archív
Illusztráció, archív - © Fotó: Vincze Péter
Kisvárda – A farsang évenként ismétlődő, rövidebb–hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, maskarás felvonulások jellemeznek.

Még alig, hogy eltüntettük a szilveszteri csákókat, maszkokat, színes konfettik sokaságát, már itt is van a vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (Húsvét előtti 46. nap) az idén február 13–ig. tartó farsang, a karneválok időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz küzdelmének e megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, s ez a torkos vagy zabáló csütörtök, mely most február 14.–én lesz.

A vízkereszt napja, (január 6, vasárnap) a remény napja. Hétfőn pedig elkezdődött a farsang időszaka. Az idei évben húshagyó kedd, február 12–én van. A húshagyó kedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A nagyböjt első napjáig tartó farsang a vidám összejövetelek, bálok időszaka. Különösen a negyvennapos húsvéti böjtöt megelőző néhány napja mozgalmas. A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep, a tél temetése és a tavasz eljövetele felett érzett öröm kifejezése volt. Tavasszal a természet újjászületik, és kezdetét veszi a jólét. A maszk a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgált, és a termékenységet is biztosította. A farsanghoz fűződő népszokásokat számtalan nép, különböző rítusai őrzik.

Illusztráció, archív ©

Mohácsi busójárás

Hazánkban a farsang idején van a busójárás is, hazánk egyik legérdekesebb népszokása. A Mohács környéki emberek ilyenkor színes maszkokat, csúf, szarvas álarcokat öltenek, hogy ezzel ijesszék el a telet. A kürtszó és a hangos kolompok is ezt a célt szolgálják, csakúgy, mint a maskarások hangos kiáltozása. A házakban és az udvarokon hamut szórnak szét a busójárók, az úgynevezett alakoskodók, amitől azt remélik, hogy távol tartja a rontó szellemeket. Majd a férfiak a főtéren összemérik erejüket.

Az ünnepség végén szalmabábut égetnek, ami a tél szimbolikus halálát jelenti.








hirdet�s