A dinoszauruszcsontokban ősi fehérje őrződhet meg

Akt.:
Washington, 2012. október 24., szerda (MTI) – A dinoszauruszcsontokban ősi fehérje őrződhet meg – bizonyították be amerikai kutatók. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem és a Paolo Altó-i Kutatóközpont tudósai vizsgálataikról a Bone című folyóirat online kiadásában számoltak be.

Mary Schweitzer paleontológus, az Észak-Karolinai Állami Egyetem professzora húsz évvel ezelőtt a Tyrannosaurus rex vékony csontmetszetét vizsgálva a mikroszkóp alatt vörösvérsejteket fedezett fel, amelyeknek semmi “keresnivalója” sem volt a 65 millió éves szövetben. Ez volt az első eset, amikor valakinek sikerült bebizonyítania, hogy egy biológiai anyag fennmaradhat évmilliókon keresztül és megőrizheti molekuláris szerkezetét – olvasható a Science2.0 (http://www.science20.com/curiousity_killed_fruit_fly/bones_contention_dinosaur_cells_survived_millions_years_trapped_bone-95449) és a PhysOrg (http://phys.org/news/2012-10-analysis-dinosaur-bone-cells-ancient.html) tudományos hírportálokon.

A felfedezést kételkedéssel fogadta a tudósközösség, ahogy 2005-ben Mary Schweitzer újabb bejelentését, amely szerint lágyszöveteket talált egy 67 millió éves T. rex fosszíliában. A paleontológus később talált lágyszöveteket a kacsacsőrű dinoszauruszokhoz tartozó Brachylophosaurus canadensis 80 millió éves fosszíliájában is. Mary Schweitzer kollégáival kémiai és molekuláris elemzés során utóbb bizonyította, hogy az izolált rostos anyag nem más, mint kollagén.

A professzor a továbbiakban bizonyította, hogy a sejtszerű struktúrák oszteociták, legújabb tanulmányában pedig Mary Schweitzer egy sor molekuláris módszerrel igazolta, hogy a T. rex és a Brachylophosaurus canadensis csontmintáiban a dinoszauruszok proteinjei maradtak fenn. A kísérletek során a tudósok feloldották a csont szervetlen anyagait, “kiszabadítva” a fehérjemátrixokat, véredénykéket és oszteocitákat, majd a sejteken belüli fehérjéket kezdték el keresni, s azt, hogy hol helyezkednek el. A mintákat antitestekkel, olyan fehérjékkel “szennyezték”, amelyek specifikus proteinekhez tapadnak hozzá. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy a sejtek szerkezeti elemei, beleértve egy olyan fehérjét (PHEX-protein), amely a ma élő madarak oszteocitáiban is megtalálható, reagálnak a specifikus antitestekre.

“Ennek a fehérjének az azonosítása azért fontos, mert bizonyítja, hogy a minta nem szennyeződött a vizsgálatok során. Másrészt a PHEX-fehérjére reagáló antigén csupán a madarak érett csontsejtjeit ismeri fel, de nem ‘tanúsít érdeklődést’ más proteinek, vagy sejtek iránt. S mivel egyre szaporodnak a dinoszauruszok és a madarak rokonságát alátámasztó bizonyítékok, e fehérjék kimutatása is azt igazolja, hogy ezek a struktúrák dinoszauruszoktól származnak” – magyarázta Mary Schweitzer professzor.

– MTI –








hirdet�s