A Diana halála utáni nehézségeiről beszél egy új dokumentumfilmben Vilmos és Harry herceg

A Diana halála utáni nehézségeiről beszél egy új dokumentumfilmben Vilmos és Harry herceg
London – Anyjuk, Diana húsz éve bekövetkezett halála utáni nehézségeiről beszél egy új dokumentumfilmben a walesi hercegnő két fia, Vilmos és Harry herceg.

Harry többek között úgy fogalmaz, megvan a véleménye arról, hogy jó vagy rossz döntés volt-e, visszatekintve viszont nem bánja, hogy gyerekként jelen volt édesanyja gyászkíséretében. A herceg korábban úgy fogalmazott, egyetlen gyereket sem lenne szabad arra kérni, hogy kísérje anyja koporsóját.

Harry, aki 12 éves volt Diana halálakor, védelmébe vette apját, Károly herceget, a brit trón örökösét, aki szerinte minden tőle telhetőt megtett érte és testvéréért, Vilmos hercegért, miután Diana életét veszítette.

“Az egyik legnehezebb dolog egy szülő számára elmondani a gyerekeinek, hogy meghalt a másik szülőjük” – fogalmazott a BBC vasárnap adásba kerülő dokumentumfilmjéből előzetesen ismertetett részletek egyikében.
A walesi hercegnő 36 évesen, 1997. augusztus 31-én halt meg autóbalesetben. 2008-ban megállapítást nyert, hogy sofőrje ittassága és a járművet üldöző lesifotósok okozták a tragédiát.

Ezzel kapcsolatban Harry herceg úgy fogalmazott, nehéz túltennie magát azon, hogy akik üldözték az anyját, fényképeket is készítettek róla, miközben az autó hátsó ülésén haldokolt, súlyos fejsérüléseket szenvedett. Felrótta nekik, hogy nem nyújtottak segítséget.

A 20 évvel ezelőtti eseményeket felelevenítve Vilmos herceg azt mondta, az egyik legnehezebb dolog volt az életében anyja koporsóját kísérni. Cambridge hercege, aki 15 éves volt anyja halála idején, felidézte, hogyan próbálta elrejteni érzelmeit a “nagyon hosszú és magányos út” alatt. “Úgy éreztem, ha a földet bámulom és a hajam az arcomba hullik, senki sem láthat” – fogalmaz a 90 perces dokumentumfilmben.

Elmondta, nem volt könnyű döntés, hogy öccsével részt vegyenek a menetben, és végül a család közösen hozta meg. Törekedniük kellett a család és a kötelesség közötti egyensúlyra. A hercegnek meg kellett tennie a magáét, miközben a magánember csak arra vágyott, hogy szobája magányában sirathassa az anyját – emlékezett vissza.

Vilmos és Harry az apjukkal és a nagyapjukkal – az uralkodó, II. Erzsébet férjével, Fülöp edinburghi herceggel – valamint Diana fivérével, Spencer gróffal kísérték a hercegnő koporsóját Londonon keresztül. Spencer gróf a közelmúltban bizarrnak és kegyetlennek nevezte, hogy a gyerekeknek is jelen kellett lenniük a díszkíséretben.
Diana két fia felelevenítette azt is, mennyire feszültté tette anyjukat a paparazzók állandó jelenléte a halála előtti években. A lesifotósok falkába tömörülve vártak rá, ahányszor csak kilépett az ajtón – mondták. “És a falkát úgy értem, mint a kutyákét. Követték, üldözték, zaklatták, gorombáskodtak vele”, provokálták, hogy kiboruljon és mindezt le tudják fényképezni – emlékezett vissza Vilmos.
A Diana halála utáni hét nap történéseit bemutató dokumentumfilmben a hercegek beszélnek nagyanyjukról, II. Erzsébetről is. Hálásak, amiért skóciai birtokán, Balmoralban maradhattak vele, mert a királynő így gondoskodni tudott arról, hogy nyugodtan gyászolhassanak.

A BBC megszólaltatta Diana nővérét, Lady Sarah McCorquodale-t, valamint az akkori brit kormányfőt, Tony Blairt is. A munkáspárti politikus felidézte: egy rendőr ébresztette fel Diana halálának hírével az ágyánál állva. Beszél a sokkról is, amelyet a “világ leghíresebb emberének” halála váltott ki benne.

Tony Blair szerint a királynő “magától értetődően nagyon szomorú” volt, amikor először beszélt vele, de úgy tűnt, annak is tudatában van: meglehet a veszélye annak, hogy az ország veszteségérzése dühvé és sértettséggé, majd monarchiaellenes érzelmekké alakul át. “Aggódott a királyságért” – mondta a volt kormányfő, hozzátéve, hogy II. Erzsébetnek nagyon jó megérzései vannak a közvéleménnyel és annak alakulásával kapcsolatban.

– MTI –








hirdet�s