A Cirkuszhercegnőt mutatják be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon júliusban

Budapest/Miskolc – A Cirkuszhercegnő című operettet mutatják be Szabó Máté rendezésében a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon júliusban. Kálmán Imre operettjét a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös produkciójaként láthatja a közönség.

Kálmán Imre világszerte népszerű Cirkuszhercegnő című operettje először látható a margitszigeti színpadon.

Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a produkció pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a két színház bemutatója a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével készül. A darabot két alkalommal, július 20-án és 21-én játsszák a szabadtéri színpadon, ősztől pedig a Miskolci Nemzeti Színházban is látható lesz.

A három felvonásos operett főbb szerepeit Dobó Enikő, Eperjesi Erika, Szőcs Artur és Miller Zoltán játssza.

Az eseményen a produkció díszlet- és jelmezterveit, valamint az előadás koncepcióját mutatták be.

Bán Teodóra elmondta: az eredetileg német nyelven írt nagyoperettet először 1926-ban Bécsben láthatta a közönség, Kálmán Imre műve azóta is töretlen népszerűségnek örvend.

Mint mondta, a most készülő produkció zenei vezetője, karmestere Cser Ádám, koreográfusa Katona Gábor. A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezeket Berzsenyi Kriszta tervezte.

A darabban a cirkusz világa mögött felsejlik az arisztokrácia vonzó, de rejtett hazugságoktól sem mentes titokzatos élete, a tét pedig a mindent elsöprő és felülíró szenvedély, a tiltott, vágyott, de az életben meglehetősen ritka boldogság megtalálása – áll a darab ismertetőjében.

Szabó Máté kiemelte, hogy egy olyan műről van szó, amelynek színpadra állításával sokat mondhatnak a színházi szakmáról, a cirkusz világán keresztül. “Az emberi érzelemvilág legmélyebb és legkarakteresebb módján tudunk beszélni, egy izgalmas jelképrendszeren, az álarcon keresztül” – mondta, hozzátéve, hogy a darab arra mutat rá, hogy az igazi szerelem, amire az ember vágyik, az az, amikor a maszk lekerül. Az artisták műsorszámai megemelik az előadás tétjét, metaforikus világát – mondta rendező.

A díszletről és a jelmezekről szólva elmondta: meg akarják mutatni a kulisszák mögötti világot is. A díszlet erős fémszerkezetből áll, amely egy cirkuszépületre utal. Ezek az elemek a 2. felvonásbeli palotában és a 3. felvonásbeli hotelben is visszatérnek. Az előadás bármely pillanatában előbukkanhat egy bohóc – jegyezte meg a rendező. Az 1915-ben játszódó darabban korhű jelmezek jelennek meg, szélsőséges, költői túlzásokkal. A korból indultak ki, de a cirkusz világa lehetőséget ad arra, hogy a tervező szabadjára engedje fantáziáját – tette hozzá.

A darabban többször is láthatók a cirkuszi számok, amelyek az eredeti darabban nem jelennek meg, de ezúttal lehetőség van arra, hogy a színpad beforduljon és a közönség lássa őket – mondta a rendező az MTI-nek, hozzátéve, hogy a Fővárosi Nagycirkusz világszínvonalú számokat hoz az előadásba, magasra téve a mércét a színházi megvalósítás szempontjából is.

Fekete Péter elmondta, hogy levegőakrobata-számmal lépnek fel a produkcióban, Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója pedig arról beszélt, hogy egy vidéki színház életében különleges lehetőség, ha a fővárosban is bemutatkozhat.

A darab, amelynek olvasópróbáját április 24-én, kedden tartják a Miskolci Nemzeti Színházban, szeptembertől a színház repertoárjára kerül.

– MTI –