A cica keservesen nyávogott a miskolci parkolóban

Akt.:
A cica keservesen nyávogott a miskolci parkolóban
© Fotó: ÉM
Miskolc – „Még mindig kevesen tudják, hogy az állatok érző, szeretetre vágyó lények.”

A napokban történt: egy kiscica keservesen nyávogott a Miskolc Plaza parkolója tövében. A fájdalmas hangra kapta fel a fejét Tóth Melinda, aki épp vásárolni indult. Amikor jobban szemügyre vette a védtelen kis állatot, látta, hogy hátsó lábát furcsán használja, fájlalja. Melinda kért egy dobozt a közeli étteremben, abba tette a macskát, nehogy kiszaladjon az útra. Pontosan senki sem tudta, hogy mi történt vele, az étterem biztonsági őre szerint valaki kidobta a kis állatot az autóból, egy másik autó pedig elsodorta.

Melinda, mivel az édesapjával nagy állatbarátok és állatmentők, tudta, mit kell tennie. Végül több telefon és sms után az egyik miskolci állatklinikára szállította a cicát.

Segítségére volt egy hölgy, aki szintén aggódott a macska miatt, ő vitte el Melindát és a cicát autóval az állatklinikára. De eközben már Melinda édesapja is intézkedett, a munkahelyén szerzett örökbefogadót a kis jószágnak.

A cica egy napot töltött az állatklinikán, szerencsére nem tört el se a lába, se a csípője, csak nagyon megütötte magát. Ma már szerető, új gazdijánál heveri ki a megrázkódtatást.

Úgy hozza a sors

Melinda, aki egyébként a miskolci Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola tanítója, elárulja, édesapja és ő nagyon szeretik az állatokat, és valahogy a sors mindig úgy hozza, hogy gyakran találkoznak megmentésre szoruló jószágokkal.

– Egyszer a házunk utcájában egy csatornába esett be két kiscica – meséli. – Az egyik ki tudott mászni édesapám segítségével, de a másik annyira becsúszott, hogy eltűnt a föld alatt. Édesapám erre gumicsizmát húzott, felemelte a csatorna fedelét, és több métert mászott a csatornában, hogy megmentse a macskát. Az arra járók nemhogy nem segítettek, de kinevették édesapámat, és azt mondták, minek egy macskával ennyit törődni.

Máskor pedig Melinda talált a házuk közelében egy kutyust, akivel 3 órát sétálgatott a hideg, téli időben, hátha rátalál a gazdájára. Végül siker koronázta elszántságát, a kutyus gazdája megkerült.

– És még jó pár ehhez hasonló eset történt már velünk – jegyzi meg, hozzátéve: az a tapasztalata, hogy csak nagyon kevés ember érzi kötelességének, hogy egy bajba jutott állaton segítsen. Kisfalvi Nyinának, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány elnökének sincsenek jó tapasztalatai.

Kikötve

– Egyre több a kidobott állat – mondta lapunknak. – Ennek több oka is van. Az emberek romló anyagi helyzete, vagy hogy felszámolják eddigi életüket és külföldre utaznak, esetleg betegség miatt nem tudnak már gondoskodni kutyusukról, cicájukról. Sajnos találkozunk bántalmazással, vagy elhanyagolással. A gazdák otthagyják a telken kikötve kutyájukat, és a szomszédok szólnak, hogy segítsünk. Aztán arra is van példa, hogy valaki azonnal be akarja adni a kutyáját amiatt, mert külföldre utazik. Ilyenkor nem tudunk mit tenni, hiszen nálunk általában 30–50 kutya van várólistán. A gazdának tehát előre kell gondolkodnia, nem az utolsó pillanatban keresni a megoldást – tanácsolja Kisfalvi Nyina.

Hozzáteszi: még mindig nem tudják elegen, hogy az állatok érző, szeretetre vágyó lények.

 – Hegyi Erika – 

 








hirdetés