A Bükk magasabban lévő forrásai már mind kiszáradtak

Akt.:
A bükki karsztvízáramlás modellezése
A bükki karsztvízáramlás modellezése
Miskolc-Lillafüred – Idén július 15-én volt 30 éve, hogy Hoitsy György elkezdett dolgozni a lillafüredi pisztrángtelepen.

Mint elmondta, három évtizede figyeli a környezet változását. Meglátása szerint furcsa változásokat élünk meg az időjárás alakulásában. „Átnéztem a százéves csapadék adatokat és azt látni, hogy fokozatosan csökken a csapadék mennyisége, de az intenzitása egyes években sokkal nagyobb, mediterrán, trópikus esőkre hasonlít, azaz hirtelen nagy mennyiség esik le. És ez nem jó…”

„Azt tapasztaltam korábban, hogy 9-10 évenként jött egy-két aszályos év – magyarázta a szakember. – Például 1983 ilyen aszályos volt, aztán 1992 és 1993 is, aztán – egy újabb évtized elteltével – a 2003-as év is az volt. Ezután azonban felborult a kialakult rend, jött 2007 és most 2011 és 2012. Azaz a korábbinál lényegesen sűrűbben, négyévente jelentkeznek az aszályos évek…”

Mindeközben pedig „bővízű” esztendők jöttek, hatalmas árvizekkel. „Csak amit az itteni, a pisztrángtelepen tapasztaltakról el tudok mondani, jól példázza helyzetet. Ugye 2006-ban elöntött minket az árvíz, 2007-ben tornacipőben betonoztuk a Garadna-patakmedret, mert kiszáradt két hónapra. 2010-ben ismét elöntött az árvíz és utána tavaly, 2011-ben alig volt víz a patakban. Most viszont február óta nincs víz benne egy csepp sem. Még a legöregebb ómassai emberek sem emlékeznek ilyenre.

„Olyan, mint egy szivacs…”

Csak a múlt évből hiányzik mintegy 500 milliméternyi csapadék, az ideiből pedig már eddig 400 milliméternyi. „Ez a hegység, a Bükk olyan, mint egy szivacs. Képes magában tárolni a vizet, persze ha van mit – érvelt tovább Hoitsy György. – De ma már az a helyzet, hogy a 350-400 méter fölötti források szinte mind kiszáradtak. Ezt tetézzük még azzal, hogy bőven csapoljuk. A Szinva vizét, a Forrás-völgyi források vizét, a tapolcai forrást is ész nélkül használjuk, szivattyúzzuk. Nem csoda hát, hogy a Bükkbe kirándulók nem sok forrást találnak odafent.”

A szakember szerint a Hernád és a Sajó kavicspadján működő víznyerő kutak tudnának annyi vizet adni, hogy a bükki forrásokhoz nem kellene nyúlni. „Kétségtelen, hogy azt egy kicsit költségesebb felpumpálni mondjuk Diósgyőrbe. Bár a diósgyőriek sem kapják olcsóbban a Szinva- és az Anna-forrás vizét, mint mondjuk a József Attila utcán élők a Sajó vizet, pedig Diósgyőrbe a Bükkből gravitációs úton folyik le a víz, szivattyú sem kell.

Árthat a mésztufának is

„Néhány esztendeje ékszel jó pár éve harcoltunk azért, hogy engedjenek le a Szinván napi 1000 köbméternyi vizet. Ez a Szinva hozamának töredéke, de a lillafüredi mésztufának, a patak élővilágának, a turisztikai látványosságnak, a vízesésnek fontos lett volna. Még a patakrendezést is megtervezték, megcsinálták, aztán az átadás után másfél héttel el is zárták a vizet. Pedig ha nem kap a mésztufa vizet és nem tud folyamatosan épülni, el kezd pusztulni, porladni. Az Anna-barlangban már láthatók is a repedések. Úgy látom, csak idő kérdése, hogy a Palotaszálló lassan süllyedni kezd az alatta összeporladó, tömörödő tufa miatt.

ÉM-SZB


Fölborul az ökoszisztéma

A felmelegedés, a csapadék viszonyok megváltozása hatással van a természete. Egyre több olyan faj jelenik meg nálunk, amelyek tőlünk délebbre él. A Bükkben például a fenyőfák pusztulását egy szúbogár okozza, amely korábban tőlünk sokkal délebbre élt csak. Néhány tized fokos fölmelegedés az ilyen fajok előrenyomulásának kedvez.








hirdet�s