A beszélt nyelv a fontos

A szüreti projekthéten
A szüreti projekthéten - © Fotó: Magámarchívum
Rátka – Rátkán a Német Nemzetiségi Általános Iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvoktatásra.

Rátkán kicsit a megmaradás hozta létre a Német Nemzetiségi Általános Iskolát. A jó értelemben vett megmaradás, a sváb hagyományok, a sváb nyelv megtartása és továbbhordozása a cél. Bár az iskola igazgatója, Endrész Árpádné attól tart, a településen előbb vagy utóbb óhatatlanul eltűnik a beszélt sváb nyelv.

Nem merték használni

– Kicsit az elszigeteltségünkből adódik ez – mondja Endrész Árpádné. – A sváb nyelv a németnek egyfajta nyelvjárása saját szavakkal, kifejezésekkel. A nyelvet használni kell, máskülönben elkopik a tudás. Azt tapasztalom, hogy Rátka hiába sváb település, az idősek közül is már egyre kevesebben beszélnek svábul, azt is csak egymás között, és nagyon korlátozott témakörökben.

A második világháború után volt egy olyan időszak, amikor ha valaki svábul beszélt, azt nagyon nem nézték jó szemmel, a helyiekben még a mai napig élénken él a „málenkij robot” emléke, amikor azért hurcoltak el rengeteg rátkait, mert bűnükül rótták német nemzetiségüket. Ezért vagy egyáltalán nem beszéltek svábul, vagy keveset. Magam is úgy vagyok ezzel, hogy a németet tökéletesen beszélem, a svábot már nem. A folyamatosan beszélt sváb nyelv valószínűleg majd eltűnik a faluból, de szavak, mondatok maradnak.

Volt nemrégiben egy szüreti projekthetünk, amelyben minden osztálynak megvolt a maga feladata. Az elsősöknek például szürethez kapcsolódó eszközöket kellett keresniük, a másodikosoknak pedig mindezeket németül és svábul le kellett írniuk. Többször találkoztak azzal, hogy a megszólított rátkaiak sokáig keresgélték a fejükben, melyik eszköz hogy van svábul.

Akár középfokig

A német nyelvet napi egy órában tanítják, a sváb nyelvvel pedig a népismeret órákon foglalkoznak.

– Ma már egyre fontosabb, hogy minél több idegen nyelvet használjunk – mondja Endrész Árpádné. – Ne csupán papírunk legyen róla, hanem tudjunk beszélni. Ma már egy állásinterjún nem azzal foglalkoznak, milyen típusú nyelvvizsgája van valakinek, hanem leültetik és öt perc alatt kiderítik, tudja-e olyan szinten használni a nyelvet a pályázó, amilyenre az adott cégnek szüksége van. Igyekszünk ezért az irodalmi német nyelv oktatásánál a beszélt nyelvre helyezni a hangsúlyt. Ha valakinek van hozzá érzéke és kitartása, akkor nyolcadik végére akár leteheti a német középfokú nyelvvizsgát. Szerencsére akadnak olyan diákjaink, akiknek ez sikerül és ez példa lehet a többiek számára is.

– ÉM-BG –








hirdet�s