A balett tagozat érték, amit meg kell becsülni

A balett tagozat érték, amit meg kell becsülni
Nem tervez nagyobb változtatásokat mandátuma lejártáig Csutka István, a Csokonai Színház direktora. Eddigi lépései nyomán azonban mindhárom tagozat feljebb jutott.

A balett tagozat érték, amit meg kell becsülni. Debrecen elengedett a 60-as években egy lehetőséget. Ebből született meg a Pécsi Balett.

Reméljük, nem esik még egyszer ebbe a hibába, már csak azért sem, mert ez az a műfaj, ami nyelvezete folytán teljesen nemzetközi, a legkisebb költséggel utaztatható, ezért a leginkább alkalmas arra, hogy szerte a világon elismerést szerezzen a városnak. Legalább ennyire fontosnak tartom a többi tagozatot, de lássuk be, hogy egy olykor 100 szereplős operát díszletestül, de egy 50 szereplős nagyprózát is nehezebb kimozdítani a településről – mutatott rá Csutka István, a színház igazgatója.

„Nem kötöm meg a kezét”

Ez alkotó művészet, nem napi nyolc órában – Csutka István szólt a színházról. Nem tervez nagyobb változtatásokat mandátuma lejártáig Csutka István, a Csokonai Színház direktora. Eddigi lépései nyomán azonban mindhárom tagozat feljebb jutott, és szép sikereket tudhat maga mögött – derült ki szavaiból.

A nemzetközi helyzet

Nagyobb publicitást nyertünk, eljutottunk a határon túlra, és a múlt évben 38 alkalommal a városon túlra is. 1952 óta nem járt Budapesten a színház operatagozata. Amióta itt vagyok, azóta szerepeltünk a fővárosban, minden évben jelen vagyunk a nemzetközi operafesztiválon, azóta történt tévéfelvétel (MEZZO). Én nem állítom, hogy ezek eget rengető eredmények, azt sem, hogy hibátlanok vagyunk. Csak azt mondom, hogy itt egy alkotó folyamat zajlik – hozzáteszem – nem a legjobb körülmények között. És a tásulat adott feltételek mellett szerepelt jobban, mint korábban – érvelt az igazgató.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a színházi munka nem napi nyolc órában folyik, és senki ne feltételezze, hogy a színészek és a rendező a próbán azon agyalnak, hogy minél rosszabb legyen a produkció – hangsúlyozta a vezető, aki beszélgetésünkkor épp az operaigazgatók nemzetközi testületének tanácskozására készült Párizsba. A társaság elnöke tavaly ajánlotta fel a tagságot Csutka Istvánnak, aki ebben a körben egyedül képviseli hazánkat.

Generációk

Több bérletes van, mint korábban, a hatvanon felüliek és gyermekek is rendszeresen látogatják az előadásokat – folytatta. Az egyetemisták egy részét bevontuk a színházba járók körébe. Többen látják a műsorainkat, és van olyan nézőnk, aki 4 év alatt 150 előadást nézett meg. Budapestről jár ide, fizeti a szállását, a jegyeket. Hogy az ilyen nézők száma gyarapodjon, az a dolgunk. Mit kell érte tenni? Annak idején leírtam a pályázatomban, és hozzáláttam a végrehajtáshoz – közölte.

Mint mondta, nem azért dolgozott ennyit, mert abba akarja hagyni, és van is elképzelése a jövőt tekintve, újításba mégsem vág bele, mert akkor az utódja már nem gazdálkodhatna szabadon. – Tudom, milyen volt, amikor meg volt kötve a kezem – jegyezte meg. Majd ha olvashatja a hivatalos kiírást, akkor fontolóra veszi, megpályázza -e a direktori széket – tudtuk meg.

Nem gépgyár

Akik menedzser igazgatóról beszélnek, azok azt akarják, amit én. Ezt én találtam ki, már a pályázatomban is szerepelt. Ám azzal nem értek egyet, hogy az ügyvezető ne legyen művész. Idetehetik egy gépgyár a marketing vezetőjét, de neki fogalma sem lesz, miért fontos, hogy legyen a színpadon egy ló, esetleg akkor is, ha sokba kerül. A felemás igazgatásnak a korlátaival is tisztában kell lenni. Az ügyvezető a művészeti vonalvezetésbe nem szólhat bele, tehát a művészeti vezetők diktálnak neki. Közlik, hogy írjon alá egy szerződést. Ha abból siker lesz, az a művészeti vezető sikere, ha kudarc, akkor az ügyvezető kudarca, hiszen ő írta alá. Ebben a színházban jelenleg a lehető legnagyobb szabadságban dolgozhatnak a tagozatvezetők, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy egy vezető vállalja a döntéseiért a felelősséget – szögezte le.

Súrlódások, megoldások

A zenekarral az együttműködési megállapodás alapján egyeztetjük a programunkat. Idén május 27-én – tehát nem márciusban, mint az Kocsár Balázs zenekar igazgató közelmúltban tett nyilatkozatából következne –, hanem májusban kaptuk meg a filharmonikusok évadtervét, amin ők még augusztusban is módosítottak. Mi pedig júniusban átküldtük nekik a teljes programunkat – hangsúlyozta Csutka István reagálva a szeptember 23-i Napló Menedzser igazgatót címmel megjelent cikkére.

– A bemutatóinkat is saját kezűleg igazítom azokra a napokra, amikor a zenekar ráér. Tehát a mi évi 400 előadásra, három tagozatra tervezett programunk igazodik az ő koncertjeikhez – jegyezte meg.

Magáért beszél az a tény, hogy ez az egyetlen operatársulat az országban, amelyiknek nincs saját zenekara, bár egykor lehetett volna. Volt 18 státusz, amire pontosan 36 félállású zenészt tudtam volna felvenni, és erre a koncepció is megvolt, de a státuszokat elvették. Minden a zenekar és a színház közötti súrlódás ebből adódik – mutatott rá az igazgató.

– Ha erre nincs fedezete a városnak, azt tudomásul vesszük, és megoldjuk. E téren is történtek előrelépések. Felújítottuk az öltözőket, a kottatartókat, a székeket, új együttműködési megállapodást írtunk alá. És, ami a legfontosabb, megtanultuk tisztelni egymás munkáját.

Kapcsolódó anyagok:
Díszelőadás a teátrum jubileumán

M.M.








hirdet�s