65 év lesz a nyugdíjkorhatár?

Nyíregyháza- Időről-időre felvetődik az a javaslat, miszerint Magyarországon az lenne az ideális, ha a nyugdíjkorhatárt  65-évre emelnék.

Tudniillik, az európai uniós átlaghoz képest, és a hazai gazdasági körülmények mellett, a jelenlegi korhatár indokolatlanul alacsony. A SZON körkérdés formájában nézte meg, hogy a nyíregyháziak miként vélekednek ez ügyben. Mondja el Ön is a véleményét!

Gyakorlatilag már az óvodás gyermek is ismeri a rigmust, amely arról szól, hogy Magyarországon sok a nyugdíjas, az aktív keresők száma pedig, vészesen alacsony. Ezzel a megállapítással aligha lehetne vitára kelni. Közgazdászok továbbá megállapították, hogy mindemellett az aktív korúak között is magas azoknak az aránya, akik a nyugdíjkiadásokból részesülnek. Ennek gyakori példája a rokkantnyugdíjasok magas száma. Egy felmérés kimutatta, hogy a rokkantnyugdíjasok száma a dolgozó népességhez képest 10 százalékos, viszont a baleseti rokkantak száma alig egy százalék a rokkantnyugdíjas ellátásban részesülők között.

A szakemberek szerint a jelenlegi nyugdíjkorhatár azért is alacsony, mivel Magyarországon a férfiak átlagosan 60, amíg a nők 57 éves korukban vonulnak ténylegesen nyugdíjba.

Szintén egy kimutatás szerint sántít az a megállapítás, hogy hazánkban alacsony a várható élettartam, mivel a halálozások száma a középkorúaknál a legmagasabb, a 60 évet elérők halálozási adatai viszont az uniós átlaggal megegyező.

Átnéztük tehát röviden, hogy a szakértők milyen érveket sorakoztatnak fel a nyugdíjkorhatár emelése mellett. Mi azonban kíváncsiak voltunk azok véleményére is, akik a bőrükön érzik az effajta változásokat. A várakozásainkkal ellentétben több olyan járókelővel beszéltünk, akik helyeslik a korhatár megemelését, mivel úgy vélik, hogy a nyugdíjas korúak magas száma a munkaerőpiacon azt eredményezi, hogy a fiatalok elhelyezkedési esélyei ezáltal alacsonyabbak. Ahogy egy hölgy fogalmazott, nem csak idős korban nehéz megtartani az embernek munkájukat – „Minden korosztálynak megvan a nehézsége.”

Kamerán kívül sokkal többen vállalták fel a véleményüket, mint videóra rögzítve. Egy hölgy például kijelentette, hogy amennyiben az őszinte véleményére vagyunk kíváncsiak, akkor a kamerát eltesszük. Miután megbizonyosodott róla, hogy nem kerül rögzítésre amit elmond, sűrű könnyek között elmondta, hogy ő már több, mint negyven éves, de évek óta nem tud munkát találni. A legnagyobb probléma, hogy az egészségi állapota sem teszi lehetővé, hogy teljes munkaidős elfoglaltságot tudjon találni magának, így havi 27 000 forintból kénytelen megélni. A nyugdíjkorhatár emelését mellesleg a szegények megnyomorítójának tartaná. „Különben is, aki még el is éri ezt a kort, annak az már nem nyugdíj, hanem nyögdíj lesz”.

A Kossuth-téren találkoztunk olyan nyíregyházival, aki több érvet felsorakoztatva képes volt összefüggéseiben látni a problémát. A hölgy közölte velünk, hogy a magyar társadalom ilyesmire nincs felkészülve. „Hacsak valaki nem bársonyszékes munkahelyen dolgozik, akkor szinte kizárt, hogy valaki 65 éves koráig dolgozzon, mivel a munkáltatók úgy kiszipolyozzák az embereket, hogy örülhetünk, ha megérjük az ötvenéves kort”. A megállított nyíregyháziak mellesleg az 55-éves nyugdíjkorhatárt tartanák ideálisnak, mivel így biztosítva lenne, hogy a fiatalok munkához jussanak. Igen ám, de egy hölgy ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez sem jelentene igazi megoldást, mert akkor a szociális kiadások olyan mértékben emelkednének, hogy az állam beleroppanna.

A véleményeket egymás mellé téve az a kép alakult ki bennünk, hogy a többség nem a nyugdíjkorhatár emelésében látja a problémák megoldását, hanem a munkahelyteremtésben, és az elvégzett munkával arányos bérezésben. Ez viszont, alighanem egy másik írás kezdete lehetne…

Kapcsolódó cikkek:


-M. István-