40 ezer gyerek szenved börtönben ülő rokona miatt

Akt.:
40 ezer gyerek szenved börtönben ülő rokona miatt
© Fotó: Magócsi Márton | abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Edinának a saját kistestvéreit kellett felnevelnie, mert az édesanyjuk börtönbe jutott, közben a saját élete szétesett. Imre GYES-re ment, hogy el tudja látni a gyerekeit, Attila pedig még azután is csak havonta tud az édesanyjával találkozni, hogy a nő már kiszabadult a börtönből. A fogvatartás sokszor ugyanúgy bünteti az elkövetők családtagjait, mint azokat, akiknek börtönbe kell vonulniuk, és a szabadulás sem hoz mindig megnyugvást. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

– Tudod, hogy anyukád hol van?

– Igen, börtönben Egerben.

– Tudod miért került be?

– Egy dolgot tudok: okirathamisítás.

– Hogyan élted ezt meg?

– Néha fáj, de nem úgy, mint a kistestvéremnek.

A kérdésekre válaszoló tizenéves fiú egyike azoknak a gyerekeknek, akiknek az anyja vagy az apja miatt börtönben ül. Magyarországon közel negyvenezer gyerek lehet hasonló helyzetben, minden fogvatartotthoz ugyanis átlagosan 2,5 gyermek sorsa kapcsolódik.

“Ha valakit börtönbe zárnak, az nem csak az egyén problémája, ugyanúgy érinti a családját, feleségét, férjét, és kiemelten a gyerekeit” – mondta Kóka Ágnes, az Add a kezed Egyesület vezetője. Az egyesület az elmúlt két évben 15 olyan családnak szervezett foglalkozásokat, ahol az édesanya a börtönbüntetését töltötte az Egri Büntetésvégrehajtási Intézetben.

Nagyrészt megélhetési bűncselekmények: lopás, rablás és okirathamisítás miatt kerültek börtönbe, és jellemzően 2-8 éves büntetést kaptak. A 15 édesanya családjában azonban összesen 88 gyermek van. “Ők nem tehetnek semmiről, nem tehetnek a szülő ostobaságáról, ártatlanul kerültek ilyen helyzetbe. Nagyobb eséllyel kerülnek maguk is börtönbe, ha nem kapnak támogatást” – mondta az egri büntetésvérgehajtási intézet vezetője, Juhász Attila. Ismerkedjen meg párral az ő történeteik közül!

Titkolni kellett a gyerekek elől, hogy elítélték az anyjukat

Edinának négy évvel ezelőtt fordult fel teljesen az élete, akkor került börtönbe az édesanyja. “Váratlanul jött, vásárlás után két rendőrautó várt minket a családi háznál” – mondta. Az édesanyját rögtön el is vitték betörés gyanújával, készpénzt rabolt. “Kinek mi a nagy érték, kétszázezer forintról van szó. Azt mondta akkor, hogy jobb karácsonyt szeretett volna a gyerekeknek, mint amilyenek az elmúlt pár évben voltak. Rossz anyagi helyzetben éltek. De úgy alakut, hogy karácsonykor már otthon sem volt, emiatt a bűncselekmény miatt” – mesélte Edina. Az édesanya négy évet kapott.

1

Edina | Fotó: Magócsi Márton

Az édesapjukat már korábban elveszítették, így a 29 éves nyíregyházi lányra maradt az akkor 14 éves öccse és hatéves húga, plusz a saját kisgyermeke. A munkahelyét elveszítette, az albérletét pedig fel kellett mondania, ott ugyanis nem fértek volna el négyen.

Edina akkor úgy döntött, hogy nem mondja el a kistestvéreinek, hová került az anyjuk. “A húgom akkor volt első osztályos” – magyarázta. A fedősztori az volt, hogy komoly betegsége van, és ezért kórházba kellett mennie. Az első börtönbeli látogatás során azonban már nehézségekbe ütköztek, a kislány ugyanis megkérdezte, “anya, miért vannak rácsok az ablakon?”. Eközben az iskolában is kapott megjegyezéseket, Edina szerint egyszer egy tanár a szemébe mondta, hogy “anyád egy betörő”. Így idővel a gyerekek is megtudták, hogy az anyjuk börtönben van.

Ebben az időszakban indította az egyesület a programját a börtönben. Önként lehetett rá jelentkezni, de végül annyian érdeklődtek, hogy válogatni kellett a jelentkezők közül. Kóka Ágnes szerint a legtöbben amiatt jelentkeztek, mert azt remelték, így könnyebben tudják tartani a kapcsolatot a gyermekeikkel. Ez sok esetben egyáltalán nem volt egyszerű, és nem csak azért, mert egyesek családja az ország másik felében lakott, hanem mert volt, akinek fogalma sem volt róla, egyáltalán merre van, és hogy megy a sora a gyerekének.

2

Kóka Ágnes, a program vezetője | Fotó: Magócsi Márton

A beválogatott családok mentorokat kaptak, akik rendszeresen látogatták a fogvatartottat és a szabadon élő családját. Segítettek a mindennapi életben, például hivatali ügyek intézésében, családfejlesztési tréningeket tartottak. Eközben pedig rendszeresen programokat szerveztek a börtönben, a fogvatartottaknak életvezetési tanácsadást és meseterpiát tartottak, valamint nem utolsó sorban igyekeztek elérni, hogy a család minél gyakrabban találkozhasson a fogvatartott családtaggal.

Voltak programok a börtönön belül, de két év alatt két alkalommal egy közös kirándulásra is el tudtak menni a fogvatartottakkal és a családjukkal. Kóka Ágnes szerint ez azért nagy szó, mert a raboknak nem kellett rabruhába lenniük, sőt, még a rájuk vigyázó őrök is civilben voltak, ami “biztonságtechnikailag óriási vállalás”. A gyerekek számára ugyanakkor nagyon fontos, hogy a találkozáskor lehetőleg ne rabruhában lássák az anyjukat.

Az apának GYES-re kellett mennie

“Nekem nagyon nehéz volt, hogy senkivel sem tudtam erről beszélni” – mesélte Edina, majd hozzátette, hogy az egyesület mentora ebben nagy segítségére volt, vele ugyanis már tudott beszélgetni a nehézségeiről. Sőt, a gyerekeknél is elérték, hogy ne arról legyen szó, hogy az anyjuk büntetésvégrehajtási intézetben van, hanem hogy hogyan élik meg, hogy “a mama nincs velük a mindennapokban”.

Az egyesült bekapcsolódása előtti két évben mindössze egyszer tudták meglátogatni az édesanyát, később azonban az ő segítségükkel már többször is. Kiemelte azt is, hogy a gyerekeknek jólesett, hogy az anyjukat nem kellett rabruhába látniuk.

Ugyanezt emlegették Magdolnáék is. A 15 gyerekes asszony több mint egy évet töltött börtönben garázdaság miatt. A benntléte alatt a férje, Imre vigyázott a gyerekekre. Ő erre az időre GYES-re ment. Azt mesélte, hogy a fiatalabb gyerekek teljesen összetörtek, amikor az anyjukat bevitték a börtönbe, volt, aki a párnája alatt sírt. Néhány hónap múlva pedig Magdolna egyik lánya is bekerült, rablás miatt. Ő bent szülte meg az első gyermekét.

3

Magdolna és férje | Fotó: Magócsi Márton

“Hihetetlen, hogy ilyen létezik” – mondta Magdolna a kirándulós családi napokról. Ott volt ő a férjével, három gyereke, plusz a lánya a kisfiával. “Szabadon lehetett sétálni, a gyerekek is felszabadultak voltak” – mondta. “Az őrök és senki sem volt úgy öltözve” – tette hozzá.

Mit szólnak ehhez a fegyőrök?

“A legtöbb energiát az veszi el, hogy meg kell győzni a személyi állományt arról, miért hasznos ez” – magyarázta Budai István, a Balassagyarmati Bv-intézet parancsnoka egy beszélgetésen, hogyan fogadják a börtönökben az egyesületéhez hasonló programokat.

Balassagyarmaton férfi elítéltek vannak, akiknek szoros a napirendjük, percről percre be van osztva a börtönbeli életük. Az állomány tagjai pedig hozzászoktak ehhez a katonás rendhez, hiszen a büntetésvégrehajtás végsősoron egy fegyveres szervezet. “Számukra az a megnyugtató, ha minden percre pontosan megy, és rendben van” – mondta Budai.

Ezzel szemben egy civil szervezet érkezése mindig felborítja ezt a rendet, az őröknek el kell magyarázni, miért jó és végeredményben miért lesz ettől az ő munkájuk is könnyebb. “Megbontják a rendet, de hosszútávon elősegítik a munkánkat. Ahhoz, hogy a büntetésvégrehajtás eredményes legyen, a civil szervezeteket be kell engedni” – magyarázta.

A szót ezután Juhász Attila vette át, az egri intézet parancsnoka. Neki egy szlovén kollégája mondta egyszer, hogy ha valaki bűncselekményt követ el, az kudarc neki is és a családjaának is. A börtön célja pedig az, hogy túllépjenek ezen a kudarcon és reintegrálódjanak. “De reintegrálni nem szögesdróttal meg gumibottal kell, csak a BV állománya erre nem képes” – magyarázta Juhász, miért engedték be az Add a kezed Egyesületet az intézetbe az elítéltekkel dolgozni.

Juhász szerint az eredmények is látszanak, a már kiszabadult anyák közül egy vagy két visszaeső van, ami jóval kevesebb az általános magyar 50-60 százalékos visszaesői számnál.

Nem könnyű elítéltként munkát találni

A szabadulás közel sem egyszerű azoknak, akik éveket töltöttek börtönben. Magdolna gond nélkül vissza tudott illeszkedni a családjába egy év után, Edina édesanyjának viszont – aki közel négy évet töltött bent -, már nem lesz ennyire egyszerű. Az 56 éves nő idén szabadul, de már mehetett eltávra, négy éjszakát töltött a családjánál.

“Hozzá van szokva a börtön mindennapi életéhez, például a három perces zuhanyhoz” – mesélte Edina. Emellett kiesett a főzési gyakorlatból, sokmindent másképp csinál. mint a kintiek. Ugyanakkor nagy benne a tettvágy, szeretne dolgozni és nevelni a gyerekeket.

Ezt Edina nagy örömmel hallotta. Amióta ő a családfő, csak éjszakai műszakban tudott elhelyezkedni, nappal a gyerekekkel kellett foglalkoznia és a háztartással. Ez alatt az idő alatt közel tíz kilót fogyott. “De nem lesz könnyű, a gyerekek ahhoz szoktak hozzá, ahogy én neveltem őket, most ez újabb változás lesz az életükben” – mondta.

4

Edina tart kicsit attól, hogyan alakulnak édesanyja szabadulása után a dolgok | Fotó: Magócsi Márton

A nagyobbik testvére már meg is kérdezte, hogy adott esetben jöhet-e hozzá újra, ha hazajön az édesanyja. Edina szerint attól tart, hogy az édesanyja nem fog munkát kapni volt elítéltként, pedig a házat át kellene alakítani, időközben még a közműveket is kikötötték. “A biztonságot nálam érzi, pedig én már érzem, hogy elfáradtam” – mondta.

Az egyesületnek azonban vannak jó tapasztalatai. A programjuknak része az is, hogy a szabadulás után is követik még a család helyzetét, az eddig szabadult hét alanyuk közül pedig már kettőnek is rendbejött annyira az élete, hogy már csak minimális mentori segítségre szorulnak.

Szabadulás után sem vehette magához a gyerekeit

Edina édesanyjának szerencséje volt, hogy a lánya gondját viselte a testvéreinek, sok anyának ez nem adatik meg. Kóka Ágnes szerint a program egyik résztvevője egy édesanya, aki már négy éve van börtönben, és még legalább ennyi ideig bent is lesz. Három gyereke, van, akiket a rokonok vettek magukhoz. “Amint bekerültünk a család életébe, nyilvánvalóvá vált, hogy rosszul bánnak velük” – mondta Kóka.

Az anya a börtönből tehetetlen volt, végig kellett néznie, ahogy a gyerekei egyre soványabban látogatják, mert nem kapnak eleget enni. A lányokat pedig prostitúcióra akarták kényszeríteni. Végül az egyesület közbenjárásra a gyerekek állami gondozásba kerültek, Kóka szerint most már jobb állapotban vannak, iskolába is járnak. De így is felnőttek lesznek már, mire az anyjuk kiszabadul.

A szabadulás azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy újraegyesül is a család. A 17 éves Attilának másfél éve került börtönbe az édesanyja egy kifosztási ügy miatt. “Én csak annyit tudok, hogy hazugság minden, amit anyukámra mondtak” – mondta Attila. A fiú a testvérével egy ideig a mostohaapjuknál élt, az öccsének azonban a rossz magatartása miatt gyermekotthonba kellett vonulnia, és ő is vele költözött. Eközben havonta járt beszélőre az édesanyjához, aki végül négy hónapja kiszabadult.

5

Attila | Fotó: Magócsi Márton

A szabadulás után azonban nem vehette magához a gyerekeit, a felügyeleti jog ugyanis a gyermekotthoné. Így alakult, hogy bár az anya már szabadlábon van, mégis hetven kilométerre él a gyerekeitől, ők pedig továbbra is csak havonta egyszer találkoznak vele. “Kiszabadult, dolgozik, próbálja helyrehozni az életét” – mondta Attila. Ahhoz, hogy magához tudja venni őket, munkahelyre és lakásra van szüksége.

Attila viszont úgy gondolja, az ő esetében már felesleges elindítani az eljárást, kilenc hónap múlva úgyis 18 éves lesz. Addig úgysem érnének a végére. Az öccsével pedig nem tudja mi lesz, ő jelenleg javítóintézetben van.

Albert Ákos | abcug.hu


Hatvan évig bírta, aztán megszaladt a kés

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Idős emberek leginkább elszenvedni szokták a bűncselekményeket, nem pedig elkövetni. De akkor hogyan lesz gyilkos egy büntetlen előéletű, hetvenéves emberből, és mi vár rá a börtönben, ami tele van fiatalokkal? Bölcs vezető lesz, vagy őt fogják a legkönnyebben átejteni? És vajon tényleg azért van egyre több idős rab, mert terjed az idősbűnözés? Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

A rokonverők többsége megússza a büntetést

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Hiába vezették be két évvel ezelőtt a kapcsolati erőszak tényállását a büntetőtörvénykönyvbe, a bíróságok lassan dolgoznak, a bűnesetek többsége pedig valószínűleg el sem jut hozzájuk. A szakértők szerint ugyan fontos, hogy külön fejezet foglalkozik a hozzátartozójukat bántalmazók felelősségre vonásával, de az áldozatoknak ettől nem lesz jobb, nekik inkább több férőhelyre lenne szükség a krízisközpontokban. A kormány bővíti ugyan, de így is nehéz bekerülni, és könnyű kihullani az ellátórendszerből. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

Hat év a börtönben – “Gyuszi vagyok, most még csak egy szám, hamarosan szabad ember”

Budapest – Decemberben néhány órát már kint tölthetett az utcán, de a java csak ezután jön. Visszatértünk Gyuszihoz, a váci börtön hat évre ítélt fogvatartottjához, aki márciusban szabadul, és kérésünkre naplót vezet az utolsó hetek élményeiről. Felolvasta nekünk az első bejegyzéseket, amelyek a hiányról és a változásról szólnak. Ismerje meg az utat, amelyet végigjárva, Gyuszi rádöbbent saját hibáira, és elhatározta, jobb ember lesz! Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.