360 fokos videó: Bódvalenke – A világhír sem segít a “freskófalun”

360 fokos videó: Bódvalenke – A világhír sem segít a “freskófalun”
© Fotó: ÉM-archív
Bódvalenke – Bódvalenkén 2009-ben kezdték el a Freskófalu projektet, ami első ránézésre annyi, hogy a házak falára cigány művészek festettek szekkókat. Ennél sokkal összetettebb és szerteágazóbb volt a bódvalenkei próbálkozás, és a művészeten keresztül, a turizmust bevonva igyekezett megélhetést biztosítani a helyieknek.

Bódvalenke Miskolctól 57 kilométerre található északra, egy zsákfalu, ahol nagyjából 200-an laknak, majdnem teljes egészében romák, totális munkanélküliséghez közeli helyzetben. Az egyetlen munkalehetőséget a közmunka jelenti a közelben, amiből ugyanúgy nem tudnak megélni. Közintézmények nincsenek, a legközelebbi város 24 kilométerre van. Ritkaság a vezetékes víz, és a Zsófika ABC is csak hébe-hóba nyit ki.

Szóval ilyen kilátások között érkezett meg 2009-ben az egyébként nagyszerű ötlet: roma művészek a helyiekkel közösen szekkókat fessenek a falu néhány házának oldalára. Bár Bódvalenkei Freskófalu lett a projekt neve, szekkók készültek, amik annyiban mások, hogy száraz vakolatra kerülnek fel – míg a freskók friss, nedves felületre.

Pásztor Eszter projektvezető elmondta, hogy több célja is volt a kezdeményezésnek. Egyfelől szerették volna megmutatni, hogy a cigány kultúra része az össztársadalmi közös kultúrának, értéket teremt. Egyúttal a romáknak is példát akartak állítani: az ő kultúrájukban is van mire büszkének lenni. Nem mindent sikerült ezekből elérni, de legalább Bódvalenke a nemzeti értéktár része lett…

És ez csak a kulturális vetülete volt a projektnek. A faluban uralkodó mélyszegénységből is kiutat akart nyitni a freskófalusodás. A terv az volt, hogy gazdasági lehetőségek érkeznek majd a településre. Turisztikai központ lesz, ami magával vonzza az infrastrukturális fejlesztéseket, a helyieknek pedig bevételi forrást jelent a kultúrturizmus. Üzleti terveket dolgoztak ki, konkrét próbálkozások is voltak, de erre a célra nem nyertek el támogatást, és beruházás sem érkezett, így a munkahely-teremtő tervek meghiúsultak.

A turizmusra építkezni egyébként nem volt egy eszeveszett ötlet. A kézenfekvő, világhírű freskófalu mellett a környező táj lenyűgözően gyönyörű. De a közelben található az Aggteleki Nemzeti Park, barlangjaival és cseppköveivel együtt, valamint közkedvelt vadászterület is a környék.

Szezonális bevételhez jutnak a helyiek, amikor turisták érkeznek Bódvalenkére, étkeztetik őket, de nem ez oldja fel az alapvető problémát. A történet iróniája, hogy még ennek is problémás a működése, mivel fel kellene újítani a falusi asszonyok konyháit, hogy megfeleljenek bizonyos előírásoknak. Azonban erre sem sikerült támogatást elnyerni.

És voltak további próbálkozások: asszonykórus-közösség jött létre helyiekből, akik sikeresen léptek fel Brüsszelben. Varrodát indítottak, szociális szövetkezetet hoztak létre (a tagok elvégzik az erdészeti munkákat a környéken cserébe csak a természeti hulladékot kérik, ezt pedig értékesítik erőműveknek), azonban ezek az ötletek is rövid életűek voltak, forrás hiányában elhaltak a kezdeményezések.

Mivel az életkörülményeken effektíve nem sikerült javítani, a helyiek válasza az elvándorlás lett. Lehetőségek hiányában máshol próbálnak szerencsét, ez pedig oda vezet, hogy szép lassan el fog néptelenedni a falu. Arról nem is beszélve – mint Pásztor Eszter kihangsúlyozta -, hogy többnyire vályogházakban laknak az emberek, amik állapota gyorsan romlik, ha nem lakik bennük senki. Ez az elért művészeti eredményre is veszélyt jelent.

Az ilyen komplex programoknál azonban a segítő, fejlesztő folyamatok több irányban hatnak. A lakosok szociális felzárkóztatásáról elmondta a projektvezető, hogy szociológiai kutatásokkal mérhető pozitív eredményeket értek el. Bár az utolsó szekkó 2014-ben készült el, a munka ma is tart: önkéntesek tartanak online korrepetálást a bódvalenkei gyerekeknek. Erre szükség is van, mert az iskola, ahol tanulnak – és ami természetesen nem is Bódvalenkén van -, a legutóbbi kompetencia-felmérések szerint az ország harmadik legrosszabb eredményt elért oktatási intézménye – mint azt Pásztor Eszter elmondta. Emellett ma is jelen van a településen a Biztos Kezdet Gyerekház, szociális munkás szakember, az egykori projektiroda pedig közösségi házként funkcionál.

A gyerekek egyébként kiemelt alanyai voltak korábban is a fejlesztési folyamatoknak. Pásztor Eszter azt is elmesélte, hogy amikor 2009-ben elkezdtek a településen dolgozni, abban az évben 28 általános iskolás korú gyermekből 24 osztályismétlésig megbukott. 2013-ban ez a szám 38 fiatalból 2 pótvizsgázóra változott. Azonban ez a fejlődés véget ért, amikor tankerületi átszervezések miatt a bódvaszilasi általános iskola, ahol a gyerekek tanulnak, gyakorlatilag 100%-ban szegregált, roma iskolává vált. Az oktatás színvonala pedig tovább romlott.

A projekt több éven át tartott, minket Horváth János, a 2009 és 2013 közötti időszak művészeti vezetője kalauzolt el a faluban. Mesélt a képek témáiról, melyek változatosak. Vannak vallásos motívumok, népi hagyományok feldolgozása, de a cigányság eredetmondája is megjelenik több ízben, több verzióban. Vannak azonban konkrétabb képek is, mint amikor a környező események képződnek le a szekkókon. Megörökítették a település mindennapi pillanatait:a mindig elszálló ragadozómadarat, vagy a szamarat, ami az utcán mászkál.

János arról a képről beszélt legbüszkébben, amit a 360 fokos videón is látni. Itt egyfelől megjelenik a Bódvalenkét körülölelő mesés-hegyes táj. Másrészről egy olyan alkotásról van szó, amiben a gyerekek minden más képnél tevékenyebb részt vállaltak. Mert hogy a művészek első számú “segédmunkásai” a falu fiataljai voltak. Ennél a szekkónál egy fiktív legendát örökítettek meg, ami a karnyújtásnyira lakó Büdi Banya történetét dolgozza fel – aki lóvá változtatta a helyi gyerekeket. Ha már az ő történetük, abszolút érthető elvárás volt, hogy szerepelni is akarnak a képen. Ezért János készített egy mintát, amit körbe rajzolva, felfestették elvarázsolt lovacska énjüket a bódvalenkei gyerekek.

Művészeti vezető és szociális munkás egyvelegeként ő az ott töltött időszak legnagyobb eredményének (a nyilvánvaló képek mellett) a helyi közösség erősödését nevezte meg. Mint mondta, akkoriban kezdett el összekovácsolódni a közösség, és akkor kezdtek felelősséget vállalni egymásért a helyiek. Külön kiemelte a gyerekeket, akiken keresztül a szülőket is meg tudták szólítani.

Fotó: ÉM-archív Fotó: ÉM-archív ©

A Bódvalenkei Freskófalu legendája egy felemás történet. A leírtak alapján úgy tűnhet, hogy a kezdeményezés bukás volt, de ebben a formában ez nem igaz. Az alapötlet, hogy szekkók díszítsék egy kihalás szélén álló, roskadozó zsáktelepülés házainak falait – és ezt Európából összeverbuvált cigány művészek koordinálják; egyedülálló. Hogy eközben felzárkóztató tevékenységek zajlanak a háttérben, az minden valamire való szociális projekt szerves része. Azért tűnhet a történet végkicsengése negatívnak, mert sok ötlet volt, ami nem valósult meg. Azonban azt hozzá kell tenni, hogy a projekt megvalósítói nagyot mertek álmodni, és átfogóan próbáltak kezelni egy olyan problémát, amit egyébként a legtöbb szociális projekt meg sem próbál, mert már a tervezési, sőt még inkább a pályázatok kiírási fázisában nincs támogatás azokra az elemekre, amikre Bódvalenkén sem tudták megteremteni az anyagi hátteret.

A források elapadása eredményezi azt, hogy a Bódvalenkei Freskófalu mára az enyészet, a leszakadó, elnéptelenedő, kilátástalan vidéki falvak szimbólumává vált. Ezt hangsúlyozza sokszorosára a magára hagyott különleges művészeti érték. A magasból leglátványosabb a zuhanás.

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért fel iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!


A tavalyi fesztiválon
Bódvalenke - Támogatás nélkül maradt a világhírű program, így a környéken élők is.Sötét képet fest Pásztor Eszter projektvezető beszámolója, a majd tíz éve működő és a világsajtót is bejárt bódvalenkei Freskófalu projekt jövőjét illetően. A 2009-es induláskor európai, roma festőművészeket kértek fel...