360 fokos videó: Az örökké szabad művész emlékezete

Akt.:
Mokry Mészáros Dezső íróasztala
Mokry Mészáros Dezső íróasztala - © Fotó: hirek360.hu
Miskolc – A művész sírja – amit maga tervezett – is különleges személyiségét tükrözi.

Mokry Mészáros Dezső hagyatéka nincs annyira szem előtt Miskolcon, mint az eddig bemutatott történelmi személyeké. Azonban egy különleges művészeti pálya áll mögötte, amibe beletartozik a temetőkultúra tisztelete, a rovásírás tudósi szintű kutatása és művészetbe emelése, valamint a világ egzotikus tájainak felfedezése is – mindezekben pedig a szabadság és a teljesség keresése. Folytatjuk sorozatunkat, melyben a Deszkatemetőben nyugvó híres miskolciakat mutatjuk be. Ezúttal Pirint Andrea, a Herman Ottó Múzeum művészettörténésze volt segítségünkre.

Művészlélek

A Deszkatemetőről és a Tetemvárról már mesélt sorozatunk első részében Kapusi Krisztián, az Észak-Keleti Átjáró Egyesület történésze. Akit most fogunk megismerni, egy különleges, mondhatni, metafizikus művészlélek, aki kissé beleillik abba az archetípusba, ahogy elképzeljük a XIX. század szabadgondolkodású, unortodox világszemléletű művészeit – ő Mokry Mészáros Dezső.

Dobrik István Mokry Mészáros Dezső című kismonográfiájában idéz egyik önéletrajzi visszaemlékezéséből, mely sorok egészen jól megmutatják, hogy milyen ember volt ez az autodidakta művész: „Lehet, hogy primitív vagyok, ahogy ti mondjátok, de én nemcsak, hogy érettségit tettem, de diplomás ember vagyok. És ha a művészetem csak­ugyan primitív,­­­ ez csak annyit jelent, hogy mindig megkerestem azokat a helyeket, amelyeken a természettel és a környező élettel harmóniában éreztem magamat s ahol én közelebb jutottam az én saját kettős világomhoz, az ismeretlen — mert rég letűnt — ősmúlthoz, és a még ismeretlenebb — mert csak fantáziával megközelíthető — csillagvilághoz”.

Mint Pirint Andreától megtudjuk, Mokry Mészáros Sajó­ecsegen született 1881-ben, Miskolcra a szülein keresztül vezetett az életútja, akik a városban vásároltak lakást. Ő egy ideig itt végezte középiskolai tanulmányait, hazajárt nyaranta az új szülői házba, majd izgalmas élete elsodorta innen többek között Olaszországba, Franciaországba, majd egészen Törökországig vagy Egyiptomig.

A II. világháború után, 1947-ben tért vissza Miskolcra, ami 1970-ben bekövetkezett haláláig otthona volt. Andrea úgy fogalmaz, hogy miskolci képzőművészként tekintenek rá a helyiek, aki karakteres, őt mindenki mástól megkülönböztető színt hozott kulturális életünkbe.

A sír, ami elvei mementója

Már a sírja – amit maga tervezett – is személyiségét tükrözi. A felirat rajta elüt a temetőkben megszokottaktól: Rövid zajos pályáját életünknek e sír bezárja.

20180620_091921650

Andrea elmeséli, hogy most nejével nyugszanak itt a Deszkatemetőben, de korábban a szüleié volt a sírhely, és akkoriban nemes egyszerűséggel a következő szöveg utalt a holtakra: „Anyám, apám”. Emellett rovásírással felvésett felirat állt a kövön, hiszen tudósi megszállottsággal kutatta a módszert, és hitvallása volt annak a művészetbe – és a mindennapi életbe – beemelése. Sajnálatosan ez mára lekopott, de egy 1942-es újságcikk megörökítette fotóját az utókornak. Sokoldalú személyiségéhez hozzátartozott a temetőkultúra felélesztése is. Az élet részének tartotta, és ebben semmi paradoxot nem talált. A sírokra mint művészeti felületekre tekintett, magyaros motívumokkal akart egyszerre emlékezni elhunyt szeretteinkre, valamint megőrizni a kultúránkat. Ezen elhatározását saját sírján tükrözik a fedlapot díszítő növényi és szív formák.

A teljesség felé

Élete munkásságát nehéz lenne összefoglalni. Amikor megkértük Andreát, hogy mondjon Mokry Mészáros Dezsőhöz egy „titulust”, amivel jellemezni lehet, nem tudott egyértelműen válaszolni. Hiszen végzettsége szerint gazdatiszt, de emellett műkedvelő képzőművész, festő, szobrász és a kerámiák is mozgatták a fantáziáját. Kereste a formabontó megoldásokat – többször idézett példa, hogy amikor a sivatagot akarta ábrázolni, akkor homokot használt az alkotáshoz. Ugyanakkor ott az említett rovásírás vagy a temetőkultúra iránti tisztelet is.

20180620_095920650

Nem lehet kategóriák közé szorítani. A művészettörténész úgy írja körül, hogy leginkább a rendbontás és a szabadságvágy jellemzi. Ezért utazta be a világot zoológiai és régészeti expedíciók tagjaként, illetve minden tevékenységében igyekezett lebontani a határokat, teljességükben megérteni őket. Gazdasági tanulmányainak része volt a kötelező mikroszkopikus vizsgálat. Andrea szerint a különböző növényi részecskék látványa nagy hatással volt rá, és innen ered az az igénye, hogy az univerzumot annak minden egyes részletét megismerve értelmezze.

Meg nem értett géniusz

Saját korában csodabogár volt, és zsenialitását nem ismerték el széles körben. Mostanság kezdik felfedezni, és talán megérkezhet arra a szintre, ahol hozzá hasonló kortársai, például Gulácsy Lajos vagy Csontváry Kosztka Tivadar festők vannak ma. Andrea megemlíti, hogy néhányan kis-Csontvárynak titulálják, de ő reméli, hogy egy napon A Mokry Mészáros Dezsőként idézik majd a nevét.

Király Csaba | hirek360.hu


Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!


Forrás: hirek360.hu
Miskolc - Szeghalmy Bálint rendkívül termékeny építész volt, aki valószínűleg egyedülálló a világon a tekintetben, hogy két református templomot is tervezett egy városban. Miskolcon ugyanis a Deszkatemplom, illetve a Martinkertvárosi Református Templom is kézjegyét viseli - más jelentős épületek ...

Forrás: hirek360.hu
Miskolc - Szentpáli István az a miskolci, akinek nevével könnyen találkozhatunk, hiszen központi helyen található a róla elnevezett utca, illetve emlékét iskola is őrzi. Háromszor volt a város polgármestere, az ő közbenjárásával nyertük el a városi státuszt. Helyi szinten az egyik legjelentősebb ...

Forrás: hirek360.hu
Miskolc - Gálffy Ignác és fia, Imre meghatározó történelmi személyiségei Miskolcnak. Míg előbbi tanárként a korabeli szakképzés fontos szereplője, hobbirégészként a mai Herman Ottó Múzeum jogelődjének is egyik alapítója volt. Imre egy nagyon nehéz időszakban, a II. világháborúban a város polgárme...

A Bató-család síremléke a Deszkatemetőben
Miskolc - 360 fokos videó készült Bató Istvánról, akinek tragédiákkal teli volt az élete. Bató István rendkívül gazdag gabona- és borkereskedője volt Miskolcnak a 19. század második felében. Excentrikus, különc figura volt, akit szörnyű tragédiák értek élete során. Talán ezek a körülmények is hoz...

Rácz Ádám sírja a DeszkatemetőbenRácz Ádám sírja a Deszkatemetőben
Miskolc - Új sorozatot indítunk, körülnézünk a Deszkatemetőben, hogy megismerjük nagyjainkat. A miskolci Deszkatemetőben több híres miskolci történelmi személy nyugszik, sokszor nem is tudjuk, hogy kik voltak ők. Sorozatunk (Mi is ez? Keretes írásunkból kiderül – a szerk.) első darabjaként a Desz...