30 lakást különít el a miskolci önkormányzat a Számozott utcákból kitelepített családok lakhatására

Akt.:
Továbbra sem törődik a miskolci önkormányzat több száz ember lakhatásával
Továbbra sem törődik a miskolci önkormányzat több száz ember lakhatásával - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Miskolc – Harminc lakással oldaná meg több száz ember lakhatását a miskolci önkormányzat, pedig már a bíróság is kötelezte, hogy készítsen rendes intézkedési tervet a Számozott utcákból kitelepített családok lakhatására. A szegregátumban ma is száz család él, nem beszélve azokról, akik Lyukóvölgybe, sokkal rosszabb körülmények közé kényszerültek. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Hiába marasztalták el a magyar hatóságok minden létező fórumon a miskolci önkormányzatot, továbbra sem dolgoztak ki megfelelő tervet a Számozott utcai telepfelszámolás miatt kitelepített emberek lakhatására, írják civil szervezetek. Miskolcon két évvel ezelőtt kezdték felszámolni a Számozott utcai szegregátumot, majd az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) 2015-ben megállapította, hogy közvetett módon hátrányosan megkülönböztette az ott élőket, mert a felszámolást az elhelyezésük biztosítása nélkül kezdte meg. Az EBH 500 000 forintra bírságolta az önkormányzatot, és utasította, hogy dolgozzon ki megfelelő intézkedési tervet.

Az önkormányzat többször is megtámadta a határozatot, de miután idén a bíróság is helybenhagyta a döntést, kénytelenek voltak új Helyi Esélyegyenlőségi Programot kidolgozni. A programot két hete nyújtották be az EBH-hoz (a kivonatos szöveg itt olvasható), pénteken pedig több civil szervezet is súlyosan bírálta a tervet. Közleményükben azt írják, a program egyetlen lakhatással kapcsolatos eleme a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével létrejövő Szociális Lakásügynökség, amely “a lakhatás nélkül maradt családok befogadásáról fog dönteni”. A terv harminc lakást különít el erre a célra, ami nagyon kevés, hiszen a Számozott utcákban ma is körülbelül száz család él, nem beszélve a már kiköltöztetett és önként szétszéledt családokról. Szerintük ezért a terv elfogadhatatlan, a legelemibb elvárásoknak sem felel meg, ezért az EBH-nak el kellene utasítania.

A civilek közleményét aláírta többek közt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), a TASZ, a Romaversitas, a European Roma Rights Centre (ERRC) és a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat is.

A miskolci önkormáyzat tavaly lakbéremeléssel próbálta kiüríteni a diósgyőri stadionfejlesztés útjában álló városrészt. A Számozott utcákból eltűnt családok jelentős része Lyukóvölgybe kényszerült, ahol legutóbb decemberben járt az Abcúg.

Szurovecz Illés | abcug.hu


Száz év múlva is Torontóról álmodnak a miskolci romák

Életük legboldogabb időszakának tartják a kanadai hónapokat azok a cigány családok, akik egyszer már kint éltek. Visszamennének, de nincs pénzük az útra, és abban sem biztosak, hogy megkapnák a letelepedési engedélyt. Az egyik apuka németországi mosogatásból szedné össze a repülőjegyre a pénzt, más eladná a bútorokat. Ha egyszer újra kijutnának, soha többet nem tennék be a lábukat Magyarországra.

Vagyonokért bérelnek fakunyhókat a számozott utcai szegények

Nem áll messze egy külső-budapesti garzonlakás árától egy düledező lyukóbányai víkendház ára, ahová jó eséllyel még a víz sincs bevezetve. A felszámolás alatt álló miskolci számozott utcákból kilakoltatott romáknak szól ez a fogadtatás, nekik ugyanis – hacsak nem akarnak Kanadába menekülni – egyedül a város legnagyobb szegregátumában van esélyük új lakóhelyet találni, még ha két-háromszoros árat kell is fizetniük érte, mint a kilakoltatási hullám előtt. Volt, aki összehordott fából a rokonai udvarán épített magának egy kis vityillót, mások mindenüket eladták egy néhány százezer forintért vásárolt, düledező hétvégi házért.

El lehet szédülni a szagtól a buszon

Lavórban, műanyag kiskádban, kerti zuhanyzóban – a miskolci szegénytelepen, a Lyukóvölgyben mindenki úgy próbál tisztálkodni, ahogy tud. Itt csak a legmódosabbaknak van fürdőszobájuk, a vezetékes víz pedig alig néhány családhoz van bekötve. Másoknak kilométereket kell gyalogolni a vízért. Azt mondják, hónap elején vesznek tisztálkodószereket, a gyerekeket pedig minden nap fürdetik, a tetűjárvánnyal mégsem tudnak megbirkózni.

Akár négykézláb csúszva is, de fel kell hozni a vizet Lyukóvölgyben

Inni egy pohár vizet, kezet mosni, egy teát főzni – Lyukóvölgyben ez nem úgy működik, hogy az ember csak megnyitja a csapot. Miskolc, és egyben az ország legnagyobb szegregátumában se iskola, se orvos, se bolt, se utcanevek. A mindennapokat viszont az nehezíti meg a leginkább, hogy a legtöbb házba a víz sincs bevezetve. A várostól távol, közel hat kilométer hosszan elterülő festői szépségű völgyben és a hegygerincen körülbelül négyezer ember él. Többeket a lebontásra ítélt miskolci cigánytelepről, a számozott utcákról költöztettek ide, ahogy mondják: az egyik nyomorból a még nagyobb nyomorba.








hirdetés