Új házban új álmokat álmodhatnak

Ongai "álomépítők"
Ongai "álomépítők"
Onga – Szegénység, árvíz, betegség. Évát és kislányát semmi sem tudta legyőzni.

Éva azt mondja, mindenben a jót kell meglátni. És még azt is hozzáteszi, hogy nem akarja magát sajnáltatni, mert úgy érzi, nagyon sok jó ember van körülötte, így nagy baj már nem történhet. Ongán járunk, egy takaros kis ház kapujában. Éva vidáman nyitja a zárat, szívélyesen invitál be bennünket.

Erről álmodott

Mutatja a tágas, modern konyhát, amiről mindig is álmodott, aztán az ő szobáját, majd a kislányáét. Most a 13 éves Szandi is itthon van. Nem ment iskolába, mert beteg lett.

A háznak nem véletlenül örülnek ennyire, hisz pár hete vehették birtokukba új otthonukat. Előtte 7 évig egy gazdasági épületben, mondhatni, disznóólban éltek Ócsanáloson, amiben azelőtt tyúkokat és sertéseket neveltek. Az ismerős Károly bácsi ajánlotta fel nekik ezt a lehetőséget, amikor nem volt hol lakniuk.

De jött az árvíz, mindenük tönkrement, abban a kis szoba-konyhás házukban egy méter magasságig állt a víz. Szerencsére sok helyről kaptak segítséget, de a legnagyobb meglepetés akkor érte Évát és kislányát, amikor az Ökumenikus Segélyszervezet közbenjárásával az ÁlomÉpítők (akiket az egyik tévécsatorna műsorából ismerhetünk) elhatározták, hogy új otthonnal lepik meg őket. Megvásároltak egy házat Ongán, közel Éva munkahelyéhez és Szandi iskolájához, majd felújították és berendezték.

Megműtötték

A bajoknak azonban nem szakadt vége, júniusban kiderült, Éva daganatos betegségben szenved. Augusztusban megműtötték, a kemoterápiás kezelések még most is tartanak. Ő azonban nem csügged, úgy érzi, teljesen meggyógyult, és hálát ad Istennek, hogy csupa jó ember veszi körül. És sorolja:

– Rengeteget köszönhetek Marika néninek, a református lelkésznek és férjének, Timinek, a családsegítőnek és természetesen az ökumenikusoknak. A munkatársaim pedig pénzt gyűjtöttek nekünk az árvíz után, amiért szintén nagyon hálásak vagyunk.

Még végére sem ér a sornak, csörög a telefon. Lédi mama az, érdeklődik, hogy vannak. Hosszan beszélgetnek, majd Éva elárulja, Lédi mama, bár nem fűzik össze őket rokoni szálak, olyan, mintha a jóságos nagymama lenne. Ócsanáloson ő volt az, aki felkarolta és mindenben segítette őket.

Szanditól kérdezzük, hogy érzi magát az új házban, de a kislány jobban szeret hallgatni, mint beszélni. Annyit mond csak, sokkal nagyobb ez a ház, mint a régi volt, és jó itt. Édesanyjától azonban megtudjuk, hogy betegsége alatt lánya végig mellette volt. Az összes nyaralást, amit felajánlottak neki, lemondta, hogy elkísérhesse őt a szükséges vizsgálatokra.

ÉM-HE