Önkormányzati választás 2010 | Mi a szavazókör?

Miskolc – A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel.

A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza.

Mi a választókerület?

Az a területi egység, amely a polgármester, illetve a képviselő(k) választására szolgál.

Mit értünk választókerület alatt az önkormányzati választás alkalmával?

Választókerület:

  • a polgármester választása, illetve a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselőinek választása tekintetében a település,
  • a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület,
  • a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a megye, a megyei jogú városok nélkül,
  • a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a főváros.

Mi a szavazókör?

A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza.

Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken?

Az ún. egyéni listás választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét.

Az egyéni listás szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány képviselője lehet az adott településnek. A megválasztható képviselők számát a szavazólap tartalmazza.

A választópolgár a jelöltek neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal kiválasztja a képviselői helyek betöltésére általa érdemesnek ítélt jelölteket. Kevesebb jelöltet is meg lehet jelölni, aki azonban a megengedettnél több jelöltet választ, annak valamennyi szavazata érvénytelen.

Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

Hány települési képviselő választható a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken?

A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település – egyéni listás választási rendszerben – egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma:

  • 100 lakosig 2 fő,
  • 1000 lakosig 4 fő,
  • 5000 lakosig 6 fő,
  • 10 000 lakosig 8 fő.

Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10 000-nél több lakosú településeken?

A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz.

A települést egyéni választókerületekre osztják, és egyéni választókerületenként egy képviselőt választanak.

Az egyéni választókerületi választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. Az a jelölt lesz képviselő, aki az adott egyéni választókerületben a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A választópolgárok közvetlenül nem szavazhatnak a kompenzációs listákra, amelyek a listát állító szervezetek mandátumot nem szerző egyéni választókerületi jelöltjeire leadott szavazatok, az úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányos mandátum-kiosztási formula alapján (Sainte-Laguë módszer) szereznek mandátumot. A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

 

 








hirdet�s