2020-ig szóló tervekről vitázik az MSZP-kongresszusa szombaton

Piacgazdaságon alapuló szociális Magyarországot tervez az MSZP – derül ki abból az állásfoglalás-tervezetből, amelyet a szombati rendkívüli MSZP-kongresszuson vitatnak meg a párt küldöttei és amely a Független Hírügynökség birtokába került. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Megegyezés című írásán alakuló program 2020-ig határozza meg Magyarország hosszú távú céljait.

A dokumentumot a több mint 600 küldött zárt ülésen vitatja meg szombaton a Budapesti Kongresszusi Központban, majd szavaznak is annak elfogadásáról. Az állásfoglalás – amennyiben elfogadják azt – lényegében megerősítést ad az egypárti és kisebbségi MSZP-kormánynak és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a kormányzás folytatásához.

A Független Hírügynökség információi szerint ugyanakkor várhatóan nem szavaz a kongresszus a miniszterelnök által korábban hangoztatott másik két lehetőségről: az esetleges új választásokról, vagy egy új kormányról az SZDSZ-el való koalíció újrakötése jegyében. A kongresszuson csak akkor szavaznak a három lehetőségről, ha azt valamely küldött-csoport felveti a szombati rendezvényen.

A Szekeres Imre vezette kongresszusi dokumentumszerkesztő bizottság által készített állásfoglalás kitér a Fideszre is. A dokumentum szerint az ellenzéki párt “erőszakos és gyáva háborús logikája” a magyar demokrácia fő veszélye.

Az állásfoglalás szerint ugyanakkor az MSZP és az SZDSZ közötti stratégiai együttműködés “fenntartása az ország és mindkét párt közös érdeke.” A dokumentum szerint a koalíció felbomlásának oka, hogy a március 9-i népszavazás után a két párt alapvetően különbözően látta a folytatást: az MSZP a reformok társadalmi bázisát szélesítette volna, az SZDSZ pedig határozottabb reformokat sürgetett – írja az állásfoglalás.

A dokumentum szerint a következő években elsősorban az oktatásra, kutatásra, tudományra és képzésre fordítana a kormány többet a nemzeti jövedelemből, az egészségügyre a GDP-növekedésével arányosan fordítana, a nyugdíjaknál megtartaná a svájci, vagyis vegyes indexállást, a szociális ellátásoknak pedig megőriznék a reálértékét.

Az MSZP tervei szerint ha ezeket betartják és a felszabaduló forrásokat “munkahelyteremtő gazdasági növekedés élénkítésére” fordítják, akkor az újraelosztás mértéke a jelenlegi 48 százalékról 2020-ra 40 százalékra, az adócentralizáció pedig 39 százalékról 12 év alatt 35 százalékra csökkenhet. A tervek szerint a reálbérek évi 2-3 százalékkal növekedhetnek, a foglalkoztatottság 70 százalék, az aktivitási ráta pedig 74 százalékra emelkedhet.

Az adók tekintetében a dokumentum úgy számol, hogy a jövedelmek több mint nyolcvan százaléka adózhat húsz százalék, vagy annál kisebb kulccsal és a munkáltatói járulék is erre a szintre csökkenhet, megszűnhetnek a kisadók és a helyi iparűzési adó, az önkormányzatok bevétel-kiesését pedig a központi költségvetés pótolná.

Az állásfoglalás változatlanul is úgy számol, hogy Magyarország 2010-2011-re teljesíti az euro bevezetésének feltételeit, ezt követően pedig már döntés kérdése az uniós valuta bevezetésének dátuma.








hirdet�s