2001 óta nem volt hasonló összeírás az országban

Akt.:
Miskolcon is tájékoztattak az összeírásról
Miskolcon is tájékoztattak az összeírásról - © Fotó: Kozma István
Miskolc – Felmérik Magyarország gyümölcsöseit, kiderül majd, hogy hol, mit és milyen módon termelnek.

Hogyan változott az ország gyümölcster­mesztő területeinek nagysága? Melyek a leggyakrabban ter­mesztett gyümölcsfajták Magyarországon? Mi jellemzi a gazdálkodókat és az általuk irányított gazdaságokat? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely február 14‑től olyan gyümölcsösültetvény-összeírást tart, amelyhez hasonlóra 2001 óta nem volt példa.

Az adatszolgáltatást kormányrendelet­­­ írja elő, a válaszadás kötelező.” Tóth Péter

Információ az ágazatról

Az összeírás célja, hogy információval szolgáljon a hazai gyümölcsös ágazat döntéshozói, gazdálkodói, valamint szakmai szereplői számára az árutermelő gyümölcsös területek gazdasági potenciáljáról és a kapcsolódó gazdálkodás fő jellemzőiről. A felmérés az ország 1500 településére, közel 15 ezer gyümölcstermesztő gazdaság több mint 37 ezer ültetvényére terjed ki.

Fotó: Kozma István Fotó: Kozma István ©

Tóth Péter, a Mezőgazdasági statisztikai osztály statisztikai tanácsadója a felmérés miskolci tájékoztatóján megemlítette, hogy tavaly volt 150 éves a KSH, és szinte a kezdetektől végeztek mezőgazdasági témájú felméréseket.

– 1895-ben volt az első ilyen, későbbről pedig meg kell említeni az 1935-ös évet, amikor a második nagy mezőgazdasági témájú felmérést végeztük, 1959-ben volt egy teljes körű gyümölcsösszeírás is, amikor az összeírók egyenként mérték fel a fákat az országban, ekkor 88 millió gyümölcsfát számoltak meg – mondta el az előzményekről. 2001-ben szintén teljes körű felvétel történt, ekkor a szőlőt is felmérték – tette hozzá.

Fotó: Kozma István Fotó: Kozma István ©

A felmérésben azokat a gyümölcstermesztő gazdálkodókat kérdezik meg, akik 2017-ben területalapú támogatást igényeltek és legalább 2500 négyzetméteren gazdálkodnak. Az érintettek február 5–7 között levélben értesítették, majd 14-én e-mailben is – ebben az aktív linket is megtalálják, amelyen megkezdhetik az adatfeltöltést. Az adatfelvétel ugyanis két szakaszban történik, az első február 14-én indul és 28-ig tart, ekkor az érintettek online tölthetik ki a kérdőívet, amelyhez az azonosítókat postai úton kapják meg. Akik az online kitöltést választják, azok egy nyereményjátékban is részt vesznek.

Kilenc gyümölcs

A felmérést uniós rendelet is szabályozza, az unió nyolc gyümölcsfaj felmérését kéri, ezek közül négyet termesztenek hazánkban: alma, körte, őszibarack, kajszibarack. Az adatfelvétel kilenc hazai gyümölcsfajra vonatkozik, ez a kilenc faj ugyanis lefedi az ország gyümölcsösállományának 95 százalékát. Az uniós négy így nálunk a bodzával, cseresznyével, meggyel, dióval és szilvával egészül ki. Az országban 490 összeíró dolgozik majd, megyei eloszlásuk változó, hiszen megyénként változik a gazdálkodók száma is.

– Az adatszolgáltatást kormányrendelet írja elő, így a válaszadás az érintettek számára kötelező – hívta fel a figyelmet Tóth Péter.

Fotó: Kozma István Fotó: Kozma István ©

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik jelentős gyümölcstermő területe, ahol az ország gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdaságainak a 6,4 százaléka található. A legtöbb ültetvényen kajszibarackot, bodzát, almát és körtét termesztenek a gazdák – mondta el Malakucziné Póka Mária, a Mezőgazdasági adatgyűjtések főosztályának főosztályvezetője.

Megyei adatok

Megyénkben az érintett települések száma 174, a gazdaságoké 958, míg az ültetvényeké 2160, ezeket 35 összeíró fogja felkeresni. Az ültetvények közül a legkisebb számban a szilva és az őszibarack képviselteti magát, jelentősen csökkent az almások száma, viszont az összes többi gyümölcsé nőtt 2001 és 2010 között.

– A megyében erősen van jelen a szőlő, amely azonban nem tárgya a felmérésnek, csupán a fás szárú gyümölcsökről van most szó – hangsúlyozta a főosztályvezető.

Ezekről is kérdeznek

A felmérés során két kérdőív is előkerül, az egyik vonatkozik a gyümölcsfákra, míg a másik a gazdálkodóra és a gazdálkodás módjára. Ezen olyan, a korábbi ültetvénystatisztikai felvételekben is előforduló ültetvényjellemzők szerepelnek, mint a fajtahasználat, a termesztéstechnológiai sajátosságok és a területi jellemzőkre vonatkozó kérdések. A felvétel során ugyanakkor a gazdálkodó korára, nemére, iskolai végzettségére, valamint a termelői és értékesítési kapcsolataira vonatkozó általános kérdésekre is válaszolni kell. A kérdőív kitér a gazdasági tárolókapacitásra, a termés hasznosításának módjára és a gazdálkodó jövőbeni gyümölcstelepítési terveire is.

Horváth Imre