Átszervezés, a feladatok újraosztása

Átszervezés, a feladatok újraosztása
Miskolc – Interjú Balázs Andrással, az MLSZ amatőr bizottságának elnökével.

Öt bizottság élére nevezett ki elnököket a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége keddi ülésén. Az amatőr bizottság első embere Balázs András, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei labdarúgó Szövetség elnöke lett. Vele beszélgettünk.

A magyar futball újjászerveződő rendszerében egy bizottság élére került. Segítsen megérteni, hogy mi a szerepe, feladata az amatőr bizottságnak…

Balázs András: Amolyan érdekképviseleti szervnek mondanám, a magyar futball, ha úgy tetszik a Magyar Labdarúgó Szövetség egészen belül. A munkát jogosítványok nélkül kezdjük, konkrét feladatok, hatáskörök nélkül, ezért az biztos, hogy a kezdeti időszakban véleményezési, javaslattételi lehetőségen kívül más szerepünk nem igazán lehet az amatőr futballal kapcsolatban. Vagyis az NB III-as és az ez alatti osztályokban működő csapatok, sportszervezetek érdekeit kell képviselnünk az országos labdarúgó szövetségen belül.

Javítson ki, ha szükséges: az, hogy Önre esett a választás, nem a korábbi évtizedekre jellemző demokratikus úton, módon történt, vagyis nem az NB III-as és ezen osztályok alatti sportszervezetek képviselői jöttek össze egy csendes délutánon, hogy Balázs Andrásnak bizalmat szavazzanak ezen poszt betöltésére…

Balázs András: Tényleg nem így történt. A Magyar Labdarúgó Szövetség alapszabályának megváltoztatásával új lehetőségek kezdődtek a szövetség életében. Bizonyára sokak előtt ismert, hogy az MLSZ új elnökének már lehetősége volt arra, hogy saját maga válassza ki azokat a személyeket, akikkel elnökségi tagként együtt szeretne dolgozni. Valami hasonló történt a bizottságok illetve ezen egységek kialakításánál is. Bár voltak olyan elképzelések, hogy ezen vezetői posztok betöltésére esetleg pályázatokat írnak ki, de végül mégsem így történt, a bizottságok vezetésére felkérték az egyes személyeket, köztük engem is. Amihez hagy tegyem hozzá: nagy megtiszteltetésnek tartom, egyben a Borsod megyében folyó szakmai munka elismerésének, valamint eddigi megyei futballszövetségi szerepvállalásom megkoronázásának érzem.

És a bizottsági tagok esetében mi volt a menet?

Balázs András: A felkéréssel egy időben az is elhangzott, hogy a bizottsági tagokat nekem kell megneveznem, vagyis én választhattam meg, hogy kikkel fogok együtt dolgozni. A nyolc tagú grémiumba rajtam kívül további hét jelenleg is megyei labdarúgó szövetségi elnökként dolgozó futball vezető került be, Jakab Gábor Hevesből, Bakai Csaba Csongrádból, Tasó László Hajdúból, Bencsik István Fejérből, Lévai Ferenc Komáromból, Józsi György Zalából és Fekete Miklós Pest megyéből.

De mi lesz, mi lehet így a sorsa, a jövője a jelenleg is működő megyei szövetségeknek?

Balázs András: Az MLSZ központi vezetésének közvetlen irányítása alá fognak tartozni a jövő év elejétől, és ezzel egy időben az eddigi önállóságuk is megszűnik azzal, hogy igazgatóságokká szervezik át a területi egységeket. Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, hogy egy gazdasági társaság gazdasági egységeivé válnak. Ezzel az átszervezéssel kapcsolatban is lesz munkája az amatőr bizottságnak, hiszen a feladatok újraosztásánál nem mindegy, hogy mi marad a regionális igazgatóságoknál, és, hogy mi kerül fel a központi irányításhoz.

Milyen feladatok várnak még az az amatőr bizottság tagjaira?

Balázs András: Mint már utaltam rá: az elsődleges feladataink az átszervezéssel kapcsolatosak, az igazgatóságok munkájának kialakítása, a későbbiekben a koordinálása, továbbá az ismét bevezetésre kerülő, az utánpótlást érintő Bozsik-program szervezése, a feladatok a regionális leosztása.

Az Ön által vezetett bizottságnak milyen hatása lesz, lehet az amatőr szférában, az NB III-ban és ez alatt versenyző sportszervezetekre? Fognak-e változásokat észlelni, és ha igen, melyek lesznek ezek?

Balázs András: Amennyiben az MLSZ elnökének szavai – aminek a beigazolódásában nincs okunk kételkedni – valóságra válnak, hiszen megválasztása előtt ezzel sikerült maga mellé állítania az amatőröket, 2011-től az NB III-as és a megyei bajnokságokban szereplő csapatoknak nem kell nevezési díjat, játékengedély díjat, játékvezetői díjat fizetniük. Ez a három tétel az egyesületek éves működési költségeinek a 60-70 százalékát teszi ki. Ez azt jelentené, hogy a felsorolt pénzügyi terhek alól felszabaduló klubok – feltételezve, hogy bevételeik nem csökkennek – az utánpótlás és az infrastruktúra fejlesztésére az eddigieknél jóval többet fordíthatnának. Mi pedig abban szeretnénk segíteni, különböző programokkal, tanácsokkal, hogy az amatőr futballban maradó, illetve a tervek szerint további beérkező pénzösszegek, a magyar foci javára a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak.

 



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdet�s