12 érdekesség a 120 éves miskolci villamosközlekedésről

Akt.:
1957 – Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca villamosmegálló a Soltész Nagy Kálmán (Kun Béla) utcánál
1957 – Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca villamosmegálló a Soltész Nagy Kálmán (Kun Béla) utcánál - © Fotó: fortepan.hu
Miskolc – A borsodi megyeszékhelyen az országban harmadikként indult el a villamos, de vajon mindent tud róla?

1. A kötöttpályás tömegközlekedés gondolata először 1872-ben merült fel Miskolcon – ekkor egy magánvállalkozó lóvasút építésére kért engedélyt, de ez a terv nem valósult meg. Az igazi villamos terve 1895-ben jelent meg a városban: ekkor Csáthy Szabó István kezdte szorgalmazni a város villamoshálózatának kiépítését, először a Tiszai pályaudvartól a mai Felsőhámorig tervezte vonalát.

2. A villamosvasút építésére vonatkozó engedélyt 1896. február 27-én adta meg a kormány. Ez egy Tiszai pályaudvar – Gömöri pályaudvar – Búza tér – Széchenyi utca – Verestemplom (Eszperantó tér) útvonalon vezetendő fővonal, és egy Búza tér – Széles utca – Kazinczy utca – Szemere utca – Népkert útvonalon kiépítendő mellékvonalra szólt. A villamosvasút kocsiszínét a Tiszai pályaudvar mellett, a Szinva patak partján építették. Ez később a Baross kocsiszín nevet kapta.

3. Az 1897. július 10-én használatba vett villamosvonalon az első napon 7615 ember utazott.

4. A fővonalon kezdetben 12 percenként közlekedtek a kocsik, de 1899-re már öt percre sűrűsödött a követési távolság.

5. A hálózat bővítése – az akkori Miskolc határait is átlépve – tovább folytatódott. (Diósgyőr, Hejőcsaba, Szirma és Görömböly 1945-ig külön települések voltak, csak ekkor csatolták őket Miskolchoz.) Már a városi vonal építésekor felvetődött egy Diósgyőrig vezető vonal ötlete. A Verestemplom (Eszperantó tér) – Diósgyőr közötti vonalat 1906. július 11-én adták át.

6. 1909-ben a Népkerti vonalat is meghosszabbították Hejőcsaba község határáig (a jelenlegi vasúti felüljáróig). Ez a vonal is végig egyvágányú felépítménnyel épült.

7. Az első világháború után 1923-ban megszüntették a hejőcsabai vonal Széchenyi utca – Búza tér közötti szakaszát. A járatok ezután csak Hejőcsaba és a Széchenyi utca (Forgóhíd) között közlekedtek.

8. A második világháború során 1944. november 17-én a légitámadások miatt leállt a forgalom. Ekkor megsérült a kocsiszín is, de a járműállomány csak kisebb károkat szenvedett. 1944. december 21-én indult meg a forgalom a Szent Anna templom (Verestemplom) és a Vasgyár között, majd 1945. januárjában immár az egész vonalhálózaton folyt a közlekedés.

1957-miskolc-diosgyor-ujgyori-foter-marx-ter
1957 – Miskolc, Diósgyőr, Újgyőri főtér (Marx tér) Fotó: Fortepan.hu

9. A teljes vonal kétvágányúsítására az 1950-es évek elején kerítettek sort, amikor megkezdődött Miskolc nehézipari központtá fejlesztése. 1950-ben kezdődtek meg a négy szakaszra osztott munkálatok; 1951-ben készült el a Szent Anna-templom–Vasgyár szakasz, 1952-ben pedig a Baross utca–Ady híd (ma: Szinvapark), Ady-híd–Szent Anna-templom és a Tiszai pályaudvar–Baross G. utca szakasz. 1951-ben vezették be a viszonylatok számozását, ekkor a kelet-nyugati fővonalat forgalomszervezési okokból két viszonylatra bontották: a Tiszai–Vasgyár szakasz az 1-es a Vasgyár–Diósgyőr szakasz a 3-as számot kapta. (A 2-es villamos a mára megszűnt hejőcsabai szárnyvonal volt. Az új tatárdombi vonal viselte a 4-es számot.)

10. A Zöld Nyíl program keretén belül a villamosvonalakat felújították, az 1-es villamos vonalát meghosszabbították Felső-Majláthig (1,5 km) és új járművek beszerzését is megkezdték, 2009 júniusától egyes megállók neve megváltozott.

11. 2012. január 16-tól Felső-Majláthig közlekednek a villamosok, ezzel a diósgyőri végállomás 105 éves végállomásként való fennállása megszűnt.

12. 2013. július 2-án az első (később 600 pályaszámú), majd augusztus 20-án a második (később 601 pályaszámú) villamos is megérkezett a csehországi Plzeňből. A Škoda 26 THU 3 típusjelű villamosból összesen 31 példány közlekedik. Az első 600-as pályaszámú villamos 11 ezer kilométeres próbafutást követően, 2014. január 20-án 13 óra 54 perckor a Tiszai pályaudvarnál állt forgalomba.

(A miskolci villamos története, Wikipédia)


Letűnt miskolci villamosvonalak nyomában

Kevés olyan város létezik, aminek akkora villamos-mániája van, mint Miskolcnak. Főleg annak tudatában, hogy valójában csak egy igazi, kelet-nyugat irányú vonala van, hiszen az egyes és a kettes villamos egészen az Újgyőri piacig egy pályán fut, csak itt kanyarodik le az egykori vasgyárba a kettes. Ám Miskolcon sem mindig ez az egy vonal létezett, hiszen amíg a lakosság – leginkább a több műszakban dolgozó gyári munkások – igénye megkívánta, addig volt 3-as, 4-es, sőt 0-s számú villamosa is a városnak. A Miskolc Adhatott blog cikke a miskolci villamosvonalakról a Borsod Online-on

Videó: Hófehér Bengáli, narancssárga Tátra – Egy kis miskolci villamos retro 1995-ből

Mennyit változott a miskolci tömegközlekedés az utóbbi 20 évben! 1995 szeptemberében még nyoma sem volt a Zöld nyílnak, sem a Skoda villamosoknak. Hófehér Bengálik, és az akkoriban még újnak számító, narancssárga Tátrák szelték a villamossíneket, amik a Tiszai Pályaudvartól nem Felső Majláthig, hanem csak Diósgyőrig futottak. Nagy Levente Zsolt nagyszerű felvételei a miskolci tömegközlekedésről, 1995-ből.








hirdetés




hirdet�s