„Védtelenül nézünk a jövő elé”
„Védtelenül nézünk a jövő elé”
A politológus és a független szervezetek képviselői sem látják fényesen a jövőt. Lapunk arra kérte őket, jellemezzék 2011-et, és mondják el, mit várnak 2012-től.
Kiszámíthatatlan jövő
Fekete Sándor politológus (Miskolci Egyetem) rámutatott: 2011 a permanens erőfitogtatás és a szembenállás éve volt a politikában: a Fidesz – kétharmados többsége tudatában – kiépítette az új hatalmi struktúrát, amellyel folyamatos konfrontációt tartott fenn az ellenzékkel. Az ellenzéki pártok megosztottsága nem csökkent, sőt – Gyurcsányék kiválásával – egyre inkább a „felszalámizálódás” felé haladnak. Szintén döntő elem, hogy a várt világgazdasági fellendülés elmaradt, s az Európai Unión belüli válság is tovább mélyült – kiszámíthatatlan jövőképet teremtve.
A politológus a jövőről szólva elmondta: a legfontosabb kérdés az, hogy mi történik a világgazdaságban és az EU pénzügyi-gazdasági életében, s ezeknek milyen következményei lesznek Magyarországra nézve. Sajnos a pénzügyi destabilitás időszakát éljük, s félő, hogy ez rányomja bélyegét a 2012-es évre is, amely a politikai életre szintén döntő hatást gyakorolhat. A belpolitika legfontosabb kérdései: melyik ellenzéki erő tudja magához csábítani az elbizonytalanodók többségét reális alternatíváját nyújtva a kormánytöbbségnek, s folytatódhat-e a totális „Fidesz-henger”, fogalmazott.
Korrupciós kockázat
Földes Ádám, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója úgy jellemezte 2011-et: rendkívüli tempójú törvényalkotás, a teljes közjogi rendszer átszabása anélkül, hogy az új szabályok érdemi megvitatására lehetőség lett volna. Számos új törvényt fogadtak el, melyek komoly korrupciós kockázatokat tartalmaznak és egyre kevésbé átlátható, hogy egyes fontos döntéseknek milyen szakmai érvek vagy érdekek képezik az alapját.
A következő évre utalva pedig elmondta: „a jogrendszer és az állam átalakítása változatlan tempóban és módon fog folytatódni, miközben Magyarország súlyos válságban van és marad is 2012-ben. A válságra a kormány és a parlament rendkívüli válaszokat fog adni, de nem lesz olyan intézmény, amely az igen kockázatos átalakításokat a kormánytól függetlenül tudná vizsgálni és szükség esetén a hibákat és az esetleges visszaéléseket kiküszöbölhetné. Ez pedig azt jelenti, hogy az állampolgárok, a vállalkozások, a társadalmi szervezetek teljesen védtelenül néznek az újév elébe.”
Titokban készült
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy látja, a magyar politikai- és jogrendszer jövőjét jelentősen befolyásolja az új alaptörvény: nem csak a tartalma, hanem elfogadásának körülményei miatt is. Mint mondta, a tervezet titokban készült, elfogadása előtt csupán néhány héttel hozták nyilvánosságra, ezért sem megfelelő politikai, sem érdemi szakmai vita tárgya nem lehetett. Az alkotmány egy politikai közösség alapdokumentuma, ezért annak megalkotásakor valamiféle alapvető konszenzusra törekedni kell. Ennek elmulasztásával, az önkorlátozás teljes hiányával az alkotmányozó többség évtizedekre konzerválta a magyar politikai közösség megosztottságát, és olyan helyzetet idézett elő, amely – megfelelő legitimitás hiányában – instabillá teheti a magyar alkotmányos berendezkedést, jelezte a társelnök, hozzátéve: nehéz megmondani, hogyan fog működni az új magyar közjogi rendszer, amelynek utolsó elemeit a december végi, ámokfutásszerű jogalkotással teszi a helyére a kormányzó többség. A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt 2012-ben sok nehéz döntést kell meghoznia a kormánynak és az országgyűlésnek, azonban a fékek és ellensúlyok hiánya nem csak önkényes, hanem rossz hatékonyságú hatalomgyakorlást eredményezhet, mivel nem marad, aki figyelmeztetheti a döntéshozókat, ha rossz úton járnak, jelezte Kádár András.
