„Kell még egy szó, mielőtt mennél”

Akt.:
„Kell még egy szó, mielőtt mennél”
Miskolc – Együtt ballagtak szombaton a Berze végzősei a félszáz esztendővel ezelőtt végzettekkel.

9 óra. Megszólal a csengő. Kicsengettek, vagy ha úgy tetszik utoljára becsengettek a miskolci Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ végzőseinek. „Fúdd el jó szél fúdd el, hosszú útnak porát…” Vonulnak az osztályok, majd utánuk egy 1962-ben, azaz fél évszázada végzett fiú osztály. Csillogó szemek, könnycseppek. Felszólítják a színpadra a ballagókat az 50 éve végzettekkel – tapsot kapnak.

A diákok irodalmi műsorral búcsúznak egymástól, tanáraiktól, iskolájuktól, szüleiktől, barátaiktól. „Kell még egy szó, mielőtt mennél…”, majd „hazajár, minden emlék haza száll” a széllel együtt a Berze fái alatt.

Túlélték

Egy, a diáktársak nevében diák azt kérdezi: „fogunk-e sírni?” És sorolja a kérdéseket az előttük álló új kihívásokkal, feladatokkal kapcsolatban. Majd a 12.-es és 13.-osok nevében a 13/B külkereskedelmi szakos tanulója, Leskó Dániel eleveníti fel az első barátságok, szerelmek és kihívások helyét. A Berzét, az elmúlt éveket. Ez a búcsú pillanata. De később feloldja a szíveket: ”túléltük!” – mondja.

Megható és szívhez szóló az 1962-ben érettségiző utolsó fiú osztály nevében beszélő Szabó József minden gondolata. „1958 szeptemberében 42 csetlő-botló fiú kezdte e falak között a tanulmányait, majd ’62 májusában egy remek osztály érettségizett.” – emlékszik. “Sajnos jelentősen megfogyatkoztunk…” – halkul el egy pillanatra. Kiderül: immár tizenheten nem lehetnek velük. Szól a diákokhoz, az iskolához. „Köszönjük, hogy e felemelő ünnepség részesei lehettünk. Amíg élünk nem feledjük!”

Később közös fotók, ölelések, gratulációk. Hétfőtől érettségik, majd talán a dolgos hétköznapok és továbbtanulás. De ami talán biztos: 2017-ben újra találkoznak.