boon.hu video

2024.01.22. 20:05

Szokatlan kiállítás egy formabontó helyszínen - fotók, videó!

Ünnepélyesen megnyitották a Herman Ottó Múzeum Régészeti Látványraktárát.

Répássy Olívia

Évszázadok emlékei egy helyen

Fotó: Ádám János

Miskolcon, a Tímármalom utca 12. szám alatt található az az új épülete a Herman Ottó Múzeumnak, ahol egyedülálló és interaktív tárlatot nyitottak mintegy kétezerötszáz kiállítási anyagból. Szörényi Gábor régészeti igazgatóhelyettes elmondta, a százhuszonöt éves intézmény ideje alatt összegyűlt régészeti leletből válogatták össze a tárlatot.  

"Több mint kétezerhétszáz ismert régészeti lelőhely van a vármegyében, ezekről bőven van tárgyi anyagunk a raktárban, ahol életének leghosszabb idejét tölti el egy lelet a megtalálástól a kiállítótérig. Ez egy olyan páratlan gazdagság, amit minden múltat kedvelő embernek látnia kell. Az újkőkortól egészen az újkorig bemutatjuk a teljes régészeti korszakot, amit tematizáltunk: az őskorra, a népvándorlás korára és a középkorra bontottuk a kiállítást. Megjelennek rituálék, hadi és kereskedelmi leletek, valamint a szakralitás. Főként csoportokat várunk egy-egy múzeumpedagógiai foglalkozásra, ahol a diákok kiválaszthatják, hogy a tárlatnak mely részében szeretnének elmélyülni, így akár többször is visszatérhetnek ugyanazok az osztályok" – mondta el az igazgatóhelyettes.

A kiindulópont egy újságcikk volt 

Móricz Zsigmond írásának címe Az ötvenezer éves ember volt, amit a kiállításmegnyitón Fandl Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze olvasott fel a jelenlévőknek. "Ebben a múzeumban pezseg valami, ami az egész magyar közéletből hiányzik ma: teljesen absztrakt emberi értékekért való lelkesedés" - írta.
Az ünnepségen Szolyák Péter. a múzeum igazgatója elmondta a kiállítás történetét. "Hetvenmillió forintot nyertünk erre a projektre, amihez nagyon sok szakmai segítséget kaptunk. Ezeknek az embereknek és intézményeknek a listáját felsorolni hosszú, a mögötte lévő munka pedig nagy, az eredménye azonban mindent megért, hiszen vágyott értékké teszi a tudást, a műveltséget. Itt volt már az ideje, hogy bemutassuk azt a gazdag leletgyűjteményt, aminek korábbi kiállítását 2008-ban bontottuk le a papszeri épületben – mondta, majd hozzátette, a tárlatban erősen benne van a miskolciság.  

Az igazgató beszélt arról is, hogy nem szeretnének megállni itt. "Ez az épület úgy lett felújítva, hogy kibővíthető legyen újabb kiállítási helyekkel."

Példa a miskolci múzeum 

eres Pál polgármester elmondta, a régészek és a muzeológusok hivatását mindig is misztikusnak gondolta. "A múzeum egyszerre a tudomány temploma és mégis egy kalandos hely. Miskolcon egy olyan "tudomány temploma" van, ami például szolgálhat más intézmények számára. Ezen a helyen pedig nem hagyományos enteriőrben mutatják be kiállítási anyagukat." 

A tárlatvezetés előtt Cservenyák László, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének alelnöke beszélt arról, hogy ugyanonnan jött, ahonnan Kölcsey Himnusza. "A kultúra napja alkalmából említem meg, hogy Szatmárból érkeztem, ahol e nemes költemény is született: Szatmárcsekén. De akitől az imént hallottunk idézetet, Móricz Zsigmondot is Szatmár adta nekünk, hiszen Tiszacsécsén látta meg a napvilágot – mondta, majd hozzátette, nyolcszáztizenöt muzeális intézmény van jelenleg Magyarországon. – 3,5 milliárd forintot kaptunk, amiből segíteni szerettünk volna az alulfinanszírozott múzeumoknak, így ennek a kiállításnak a létrejöttét is támogattuk.

A tárgyaknak történetük van 

Az ünnepi beszédek után Szörényi Gábor tartott tárlatvezetést. "A museion az antik görög világban a múzsák találkozási helye volt, innen ered a múzeum szavunk. Szokták kérdezni tőlem, hogy mi a legértékesebb lelet, nekünk, régészeknek az a legértékesebb, amikor a feltárt leleteket el tudjuk helyezni egy történetben, hiszen minden tárgynak megvan a maga története, amiről mesél nekünk. Itt van például az az üvegpohár, amiből maga Móra Ferenc borozgatott. Vagy a hombárok története: egy-egy tárgy eleinte csak egy zacskónyi cseréptöredék volt, ami a restaurátor keze alatt nyerte el eredeti formáját, s csak akkor látszott, hogy mekkora is" – magyarázta az igazgatóhelyettes. 

A Régészeti Látványraktár pontosan ugyanakkor van nyitva, mint a múzeumok általában, tehát keddtől péntekig naponta délelőtt 9-től délután 5-óráig, továbbá minden második hétvégén szombatonként ugyanebben az időpontban. Érdemes azonban előzetesen bejelentkezni, hogy ne egy csoporttal együtt érkezzen az egyéni látogató.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában